Mégsem ébredt fel Michael Schumacher?

Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint felébredt a kómából a december 29-én súlyos síbalesetet szenvedett Michael Schumacher. A hírről először spanyol oldalak számoltak be, amelyet az általában megbízható F1Today is átvett. A portál „több forrásra” hivatkozott, de konkrétumok nélkül olvashatjuk az atv.hu cikkében.

Az F1Today hivatalos megerősítést kért a családtól, de ez nem érkezett meg – írja a Vezess.hu. A hír nemcsak azt állítja, hogy Schumacher tudatánál van, hanem azt is, hogy a hétszeres bajnok felismeri feleségét, Corinnát, sőt beszél is vele.

Az F1Today azt írja, hogy egy forrásnak Schumacher menedzsere, Sabine Kehm is megerősítette a jó hírt. Gyorsan kiderült aztán, hogy az egészből egyelőre semmi nem igaz, legjobban talán maga Kehm lepődött meg a pletykán, de a Bild újságírói a Twitteren is jelezték, hogy sajnos hamis riasztásról van szó.

Schumacher állapotáról továbbra is annyi hivatalos, hogy pillanatokra magánál van, és folyamatosan javul az állapota.

Forrás : atv.hu

Külföldi sajtó Magyarországról – Die Welt, Süddeutsche Zeitung

A Die Welt című német konzervatív lap a holokauszt magyarországi történetéről közölt cikket az online kiadásában, a liberális Süddeutsche Zeitung pedig a wiesbadeni goEast filmfesztivállal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal online kiadásában.

    A Die Welt Először a Wehrmacht jött Magyarországra, azután az SS címmel közölte Sven Felix Kellerhoff írását, aki megjegyezte, hogy a választásokon megerősített, “de nemzetközileg vitatott” kormányfő, Orbán Viktor “terve révén robbanékonnyá vált a magyar zsidók 70 évvel ezelőtti elpusztításának” témája.
    Orbán “egy emlékművet akar emelni, amely Magyarországot a német agresszió tiszta áldozataként mutatja be” – tette hozzá, megjegyezve, hogy ennek a beállításnak “kevés köze van a valósághoz”.
http://www.welt.de/geschichte/zweiter-weltkrieg/article127030317/Erst-kam-die-Wehrmacht-nach-Ungarn-dann-die-SS.html  
    A Süddeutsche Zeitung a kelet-európai műveket bemutató goEast filmfesztiválról Paul Katzenberger írását közölte Ellentmondások a periférián címmel, amelyben a szerző kifejtette: Európa közepe és “a keleti periféria” elhatárolása, Közép-Európa és Kelet-Európa megkülönböztetése egymástól jóval bonyolultabb a közkeletű nyugati elgondolásánál, miszerint a kontinens közepe “a gazdagság és a civilizáció, keleti része pedig szegénység és az elmaradottság” világa.
    A valódi helyzetet olyan helyeken lehet megtapasztalni, mint Magyarország, amely földrajzi helyzete és történelme révén “egyértelműen közép-európai”, de az utóbbi években “tipikusan +kelet-európai+ folyamatokkal keltett figyelmet”, köztük a polgári jogok és a sajtószabadság korlátozásával, egy “autokrataként fellépő kormányfővel” és a kisebbségek, például a romák iránti tolerancia hiányával – írta a liberális lap szerzője a fesztivál dokumentumfilmes szekciójának díjnyertes alkotása, Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című munkájával kapcsolatban.
http://www.sueddeutsche.de/kultur/-goeast-festival-widersprueche-in-der-peripherie-1.1939152

Forrás : MTI

Londoni elemzők: csaknem háromévi csúcson világgazdasági aktivitás

Csaknem háromévi csúcsra emelkedett a múlt hónapban a világgazdaság kilábalási ütemét jelző legfőbb átfogó aktivitási mérőszám – közölték szerdán a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport szakelemzői.

A ház minden hónapban közzéteszi a világgazdaság egészére kivetített, a legnagyobb nemzetgazdaságok feldolgozó és szolgáltatási szektorainak teljesítményadataiból képzett saját, összesített beszerzésimenedzser-indexét (BMI). Októberről szóló, szerda este Londonban ismertetett kimutatásában a ház közölte, hogy az általa kiszámított összágazati kibocsátási mutató a múlt hónapban jelentős mértékben, 1,9 ponttal 55,5-re emelkedett.
A JP Morgan közgazdászai szerint ez 2011 februárja óta a legmagasabb érték.
A beszerzésimenedzser-indexek az 50-es szint felett jelzik a vizsgált gazdasági szektorok teljesítményének emelkedését, az ennél alacsonyabb BMI-értékek visszaesésre utalnak.
A JP Morgan szakértői közölték, hogy az általuk kimutatott, összesített októberi gyáripari és szolgáltatási BMI-mutató éves szintre vetítve 3,3 százalékos pillanatnyi globális GDP-növekedési ütemnek felel meg.
A ház elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy az összágazati aktivitási mutató múlt havi emelkedése teljes egészében a világgazdaság szolgáltatási szektorának teljesítménynövekedéséből ered. Jóllehet a globális feldolgozószektor októberi BMI-mérőszáma is több évi csúcson volt, e szektor kibocsátási részindexe ugyanakkor gyakorlatilag változatlan maradt az egy hónappal korábbihoz mérve – áll a JP Morgan szerdai elemzésében.
A cég a hét elején tette közzé a globális gyáripar októberi aktivitásáról külön összeállított BMI-felmérését. A fő részindexek súlyozott átlagolásával képzett feldolgozóipari mutató a JP Morgan szakelemzőinek ismertetése szerint a múlt hónapban 0,3 ponttal 52,1-re javult, ami szintén 2011 eleje óta a legmagasabb érték.
A JP Morgan szakelemzőinek számítási módszertana szerint a múlt havi globális gyáripari BMI-mutató kibocsátási részindexe, valamint az új megrendelések és a raktárkészletek részindexének rátája éves szintre vetítve a világgazdaság feldolgozószektorának 4 százalékos teljesítménybővülésére utal.

Matolcsy György az IMF budapesti irodájának bezárását kezdeményezte

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának bezárását kezdeményezte Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A Christine Lagarde-nak, az IMF vezérigazgatójának címzett, ez ügyben írt levélről honlapján tájékoztatott hétfőn a jegybank.

Matolcsy György a lépést azzal indokolta, hogy Magyarország várhatóan még idén előtörleszti a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét.
A jegybank közleményében úgy fogalmazott: “2013 elején befejeződött az IMF úgynevezett Post-Program Monitoring eljárása, valamint Magyarország tartozása az IMF-kvóta 200 százaléka alá csökken, ezért nem indokolt az IMF budapesti irodájának további fenntartása”.
Az MNB közleménye szerint a jegybank elnöke levelében kitért arra, hogy “a 2008-ban megindult világgazdasági válság, amelynek jeleit az akkori magyar kormány nem értékelte megfelelően, súlyosan érintette a magyar gazdaságot, és Magyarország kénytelen volt az IMF-hez fordulni segítségért”.
Az MNB honlapján közzétett angol nyelvű levélben ugyanakkor – a korábbi kormány szerepét illetően – úgy fogalmaz Matolcsy György, hogy az akkori kormány nem vette figyelembe a valutaalap figyelmeztetéseit.
A jegybank közleményében folytatja: “a 2010-ben hivatalba lépett új kormány strukturális reformjaival és konszolidációs intézkedéseivel tartósan 3 százalék alá szorította a magyar államháztartás hiányát, csökkentette az államadósságot, valamint előtörlesztéssel az IMF hitel nagy részét már visszafizette”.
Angol nyelvű levelében Matolcsy György emellett megemlíti, hogy az MNB “méltányolja az IMF értékes támogatását az olyan időkben, amikor Magyarországot súlyosan érintette a válság és amikor a 80 százalék fölé növekedő GDP-arányos államadósságának finanszírozása kérdésessé vált”.
A levélben az MNB-elnök jelzi: “a harmadik Post-Program Monitoring tárgyalások sikeres lezárulta révén, augusztusra Magyarország tartozása IMF-kvótájának 200 százalék alá csökken”.
Matolcsy György a közreadott angol nyelvű levélben “személyesen gratulál” Christine Lagarde-nak, amiért az IMF mandátuma szerint a gazdasági növekedés elősegítése érdekében jelentős erőfeszítést tesz. Egyben “biztosítja”, hogy az MNB törvénybe foglalt mandátumának megfelelően “hasonló hangsúlyt helyez erre a célra”.
Az IMF 2009 áprilisa óta tart fenn budapesti irodát. Vezetője megnyitása óta Iryna Ivaschenko.
Varga Mihály az MTI-nek a múlt héten adott interjúban jelezte, hogy a kormány három héten belül dönthet arról, előre törlesszék-e a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban kapott hitelt. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a gazdasági tárca munkatársai hozamszámításokat végeznek jelenleg, hogy mikor éri meg jobban törleszteni, de “elvileg a költségvetés pozíciója, a rendelkezésre álló, MNB-nél elhelyezett kormányzati tartalék összege lehetővé teszi” azt, hogy a 2014 március végéig fennálló IMF-adósságrészt ki tudjuk fizetni – mondta.
A 2008-ban felvett, akkori árfolyamon 15,7 milliárd dolláros IMF-hitelből Magyarországnak idén még 642,69 milliárd forintnyit, 2014-ben pedig 201,40 milliárd forintnyit kell törlesztenie. Az akkori, összesen mintegy mintegy 25 milliárd dolláros mentőhitelbe az Európai Unió 6,5 milliárd eurónyit, a Világbank pedig 1,3 milliárd dollárnyit adott.
Az IMF honlapján fellelhető információ szerint a szervezet jelenleg 84 országirodát működtet és 4 regionális irodát tart fenn. Utóbbiak közül a közép-kelet-európai iroda Varsóban van.
A régióban, Magyarországon kívül Szerbiában, Romániában és Ukrajnában van IMF országképviselet.

Forrás : MTI

Internetadó?

Mellbevágó a hír ‘ Internet és telefon adó jöhet ‘legalábbis ezt tervezi a kormány.Nincs cáfolva ‘ Ilyet még nem láttak Európában ‘ De majd látnak’ 

Hatalmas jogi bravúr lenne, ha Magyarország Európában egyedülálló módon megadóztatná a telefonálókat és az internetfelhasználókat. Nemcsak adójogi aggályok merülnek fel az újabb telekom szektorra kivetni tervezett adóval kapcsolatban. Ráadásul az sem biztos, hogy rászorulunk. Az NGM egyelőre nem cáfol.

Ahogy arról korábban hírt adtunk, az NGM egy telefon- és internetadó bevezetését fontolgatja, vagyis a hívásokat, az internetezést de még az sms-küldést is megadóztatnák, az intézkedéstől pedig 40-50 milliárdos bevételt várnak.

Az NGM nem cáfol

Nem erősítette meg és nem is cáfolta az internet- és telefonadóval kapcsolatos hírt az NGM. A szaktárca nem kommentálja a sajtóhíreket, ahogy a tranzakciós adóról sem kommunikál. A kormány jövő hét szerdán ül össze és dönthet a konvergenciaprogramról, amit a hónap végéig kell megküldenünk Brüsszelnek.

Az új adót – ha hinni lehet a miniszterelnök múlt heti nyilatkozatának – csak 2013 januárjától vezetnék be, vagyis a jövőre az EU által elvárt 400 milliárdos kiigazítás miatt lehet fontos. Holott szakértők szerint a banki tranzakciós adó átgondolt bevezetésével a költségvetés jövőre pont 400 milliárd forinttal gazdagodhat. Így viszont érthetetlen, miért akar a szaktárca bevezetni egy újabb forgalmi típusú adót. De megteheti-e ezt egyáltalán?

Csak egy forgalmi adó lehet az EU-tagállamokban

Az EU tagállamainak csak egy forgalmi típusú adót engedélyez bevezetni, mint ismert magyar vállalkozók korábban épp az iparűzési adó miatt fordultak az Európai Bírósághoz, mely végül azt mondta ki, hogy ez az adó nem minősül forgalmi adónak. Így maradhatott. De mi a helyzet a nemrég bejelentett tranzakciós adóval és a most kiszivárgott internetadóval? A jelenlegi információk szerint mindkettőt forgalom alapján számolnák el.

Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország adópartnere

“A forgalmi adózás olyan területe az uniós jognak, amibe nem lehet csak úgy fejest ugrani” – magyarázta kérdésünkre Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország adópartnere. Az Unió régóta folytat arról tárgyalásokat, hogy miképpen tudja megadóztatni a banki tranzakciókat úgy, hogy azok ne ütközzenek a főbb irányelvekbe. Ezért nem lehet nagyobb gond a magyar tranzakciós adóval sem, hiszen az illeszkedik abba a jogalkotási folyamatba, amit az EU már megkezdett. Az eredeti cél a spekulációk visszaszorítása volt, de az adónem most kapóra jön a magyar államkincstárnak is.

Bár kevés konkrétum ismert, Gerendy szerint önmagában az ötlet felmerülése is ijesztő, szerinte egy nem szabályozott területet – az internetet – megpróbálni adójogi eszközökkel szabályozni, “az ámokfutás csúcsa lenne”. Az adószakértő szerint nemcsak arról van szó, hogy ez jogi nonszensz, hanem gazdasági szempontból sem átgondolt a javaslat, az internet ráadásul minden külső változásra percek alatt képes válaszolni.

El fog vérezni 

Gerendy szerint már korábban is felmerült, hogy az internethez kapcsolva adót vessenek ki, de a technológia egyelőre nem mutatja azt a lehetőséget, hogy a költségvetések a világháló kapcsán bármilyen bevételhez juthassanak. “A telekommunikációs szolgáltatásokhoz kapcsolt adóról meg azt gondolom, hogy el fog vérezni, mert azon van már áfa” – mondja a BDO adópartnere.

“Ez az adó egy utópia, nem fog működni” – összegezte véleményét Gerendy. A telekommunikációs szolgáltatások az áfa-direktíva hatálya alatt vannak, szinte lehetetlen, hogy újabb forgalmi adót ki lehessen vetni rájuk, a banki szolgáltatások például nem ilyenek, ott éppen ezért még van lehetőség egy új adó bevezetésére.

Bravúr lenne, ha bevezetnék

Arról nem is beszélve, hogy az Európai Bizottság már a telekomcégeket sújtó magyar különadót is elmeszelte egy kötelezettségszegési eljárásban (az ügy “bírósági szakaszban” van jelenleg), és nem az adókivetés módja miatt. A gond az volt, hogy a különadóból beszedett milliárdokat a kormány nem forgatta vissza szektorba, ez pedig előírás az Unióba. Gerendy is megerősítette, hogy az EU a telekommunikációs szektort kiemelten kezeli, az arra vonatkozó szigorú szabályokat pedig betartatja. Nemcsak adójogi szempontból lenne tehát bravúr egy ilyen adó bevezetése.

De kell-e mindez nekünk? Gerendy szerint a tranzakciós adó megfelelő “finomhangolásával” a költségvetés elegendő bevételhez jutna ahhoz, hogy a jövő évi hiánycéllal ne legyen gond.

“Nagyon úgy látom, hogy a két adó, a tranzakciós és netadó között az analógia fennáll, tehát a kettő nagyon hasonló egymáshoz. Evés közben jön meg az étvágy, csakhogy még az első fogással sem végeztünk” – mondja Gerendy.

A szakértő szerint a “strukturálisan megerősített” adókra kellene a hangsúlyt fektetni, nem a kisebb és sokszor alkalmi jellegű adókra. Így a költségvetés és a konvergenciaprogram is sokkal kiszámíthatóbb lenne. “Magyarországon 42 adó- és járulékforma van jelenleg, ebből közel 10 hoz komoly bevételt, a többit el is lehetne hagyni” – magyarázza a BDO adópartnere.
A tranzakciós adó kiváló lehetőség, egy stabil és kiszámítható adót lehetne ebből csinálni, de ehhez rengeteg munka kell, hiszen minden részletkérdésre ki kellene dolgozni a választ – mondja Gerendy.

Forrás :http://privatbankar.hu/