Magyarországnak újra van jövője Orbán Viktor szerint

A rezsicsökkentés megvédését és folytatását nevezte az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, hétfőn, napirend előtt. 2014 a rezsiharc éve lesz – jelentette ki a kormányfő, aki azt is mondta: a kabinetnek létre kell majd hoznia az első nonprofit energiaszolgáltatót.

A kormányfő a rezsicsökkentés megvédésének első lépéseként említette, hogy – akár már kedden – meg kell alkotni az Országgyűlésben a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt, amelynek alapján a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptembertől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken majd.

Teljes cikk : miniszterelnok.hu

Országgyűlés október 29-én

Krónika 2. rész (adótörvények)

Budapest, 2013. október 29., kedd (MTI) – A kormánypártok kedvezőnek ítélték a kabinet adópolitikáját, amely – mint mondták – a kiskeresetű családokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat hozza kedvező helyzetbe. Az ellenzékiek szerint azonban megbukott a kormány adópolitikája, többen élnek létminimum alatt mint 2010-ben, és sürgették a munkát és a fogyasztást terhelő adók csökkentését. A parlamentben kedden kezdődött az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításának általános vitája.

Varga: a változások fő célja a kiskeresetűek adócsökkentése

Az első olyan év 2014, amikor nincs adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények – jelentette ki Varga Mihály kedden a parlamentben, a kiskeresetűek adójának csökkentését nevezve a kormány fő céljának.
A nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adótörvényeket ismertető előterjesztői expozéjában azt mondta: a javaslat alapján 2014 a vállalkozások számára a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerűsítés, a kiskeresetű családoknak pedig az adócsökkentés éve lesz.
Hozzátette: a kormány célja a családok adó-, járulék- és illetékterheinek további csökkentése, pénzügyi biztonságuk növelése, a vállalkozói környezet javítása, az adminisztrációs terhek mérséklése és a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének bővítése.

Fidesz: a családokat és a kkv-kat segíti a javaslat

A Fidesz szerint a kormány világos gazdaságpolitikai céljai a jövő évi adótörvényekben is tükröződnek: a családok, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni, míg a jövedelmező nagyvállalatokat, a többi közt a banki és az energiaszektort terhelné jobban.
A kormánypárt vezérszónok, Dancsó József világos értékválasztásnak nevezte, hogy a kabinet inkább a fogyasztást sújtaná terhekkel, és nem a jövedelmeket. Felhívta a figyelmet a családi adókedvezmény kiterjesztésére.

MSZP: kudarcos a kormány adópolitikája

Kudarcosnak nevezete a kormány adópolitikáját az MSZP vezérszónoka. Tukacs István szerint a törvényeken nem finomhangolást, hanem “plasztikázást” végez a kormány. A szocialista politikus szerint a kabinet az áthárított adóterhek miatt inkább növelte az adókat. Kifogásolta, hogy a kormányzat nem csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját, mint mondta, már emiatt sem támogatják az előterjesztést.
Kritikával illette azt is, hogy a három vagy több gyermeket nevelő alacsony jövedelmű családok szerinte továbbra sem tudják maradéktalanul igénybe venni a családi adókedvezményt.

KDNP: a stabilitás az egyik fontos értéke a javaslatnak

A stabilitást nevezte a jövő évi adótörvények egyik fontos értékének a KDNP vezérszónoka.
Aradszki András azt mondta, a fő adónemek kulcsai nem változtak, új adót a javaslat nem tartalmaz, és ez azt eredményezi, hogy a gazdaság szereplői és a magánszemélyek is kiszámítható körülmények között tervezhetik a jövőt.
Hozzátette: a KDNP határozott kérése volt a törvényjavaslatban szereplő rendelkezés, amely alapján január 1-jétől kiszélesedik a gyermekek után járó adókedvezmény.

Jobbik: az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket

A Jobbik szerint az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel 2010-hez képest nyolcszázezerrel többen élnek a létminimum alatt. Erről Volner János beszélt az általános vitában.
Kifejtette: míg a kormányváltás idején 3,2 millióan éltek a létminimum alatt, jelenleg négymillióan. Az Európai Unió húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon található – mondta. Úgy értékelte, hogy a gazdasági növekedés csak egy-két póluson érezhető.
Volner János azt mondta, 2010-ben, az egykulcsos adórendszer bevezetése előtt bruttó 94 ezer forint – ami most a minimálbér – több mint 11 ezer forinttal többet ért.

Az LMP adócsökkentést akar

A munkát és a fogyasztást terhelő adók csökkentését sürgeti az LMP.
Vágó Gábor, a párt vezérszónoka azt mondta, lenne lehetőség a munkát terhelő adók további csökkentésére, mégpedig olyan szintre, hogy ne csak a munkavállalók, hanem a munkaadók is jól járjanak.
Az LMP képviselője a fogyasztást terhelő adókról szólva a 27 százalékos áfa csökkentését szorgalmazta, mert az szerinte ma megfojtja a belső fogyasztást, és nagy lehetőséget ad a “feketézésre”.
A politikus kritizálta az adórendszer állandó változékonyságát is.

Krónika 3. rész (adótörvények)

Budapest, 2013. október 29., kedd (MTI) – Képviselői hozzászólásokkal folytatódott az adótörvények általános vitája kedden az Országgyűlésben. A Fidesz a kis- és közepes vállalkozásokról, az MSZP gazdasági visszaesésről, a KDNP az új adótörvények okozta stabilitásról, a Jobbik pedig rossz változtatásokról beszélt.

A vezérszónoki felszólalások után hosszas, személyeskedésektől és bekiabálásoktól sem mentes vita alakult ki ellenzéki és kormánypárti képviselők között a korábbi kabinetek nyolcéves tevékenységéről, felelősségéről és a szegénységben érintettek számáról.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: az uniós adatok és a magyar statisztikai hivatal adatai szerint 1,28 millió embert érinthet a létminimum alatti fogyasztás. Az Európai Unió által elfogadott statisztika szegénységi kockázatnak kitett népességet rögzít, és ez Magyarországon számítások szerint mintegy 1,43 millió embert érinthet. A jövedelmi szegénység 1,37 millió embert, az alacsony munkaintenzitás – azaz akik az előző évben a munkaidő 20 százalékánál kevesebb időben voltak foglalkoztatottak – pedig 964 ezer lakost sújthat. A három kategória ugyanakkor átfedheti egymást, s a mindegyikben súlyosan érintettek száma 481 ezer. Ez is nagyon magas, és tenni kell érte, hogy kevesebb legyen – hangsúlyozta az államtitkár.

Scheiring: az adórendszer nehezíti az átlag alatt keresők életét

Scheiring Gábor (független) azt mondta, hogy 2009-ben a felső és az alsó jövedelmi tized között 7,2 százalék volt a különbség, ez 2012-re kilencszeresre növekedett. Ugyanebben az időszakban a szegénységi küszöb alatt élők aránya 14 százalékról 17 százalékra emelkedett – tette hozzá a Párbeszéd Magyarországértban politizáló képviselő.
Az egykulcsos adó eltörlése és az adójóváírás visszavezetése mellett érvelő politikus kijelentette, hogy a kormány olyan adórendszerben gondolkozik, amelyik nem segíti, hanem megnehezíti az átlag alatt keresők életét.

A Fidesz a kis- és közepes vállalkozásokról

Herman István Ervin (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormányzat kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozói szférára. Közel 700 ezerre tehető az ilyen vállalkozások száma, ezek a cégek az összfoglalkoztatottak több mint 70 százalékának biztosítanak munkahelyet, és a nemzeti jövedelem több mint 50 százalékát teremtik meg – ismertette. A kabinet pedig az adó- és adminisztrációs terhek csökkentésével igyekszik megteremteni a szféra működéséhez szükséges feltételeket – közölte. Hozzátette, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek célzott csökkentésével, például a munkahelyvédelmi akciótervvel is erősítik a vállalkozói szférát.
Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz) elsősorban a kormány családokat segítő intézkedéseit ismertette, kiemelve a családi adókedvezmény hatályának kibővítését.

MSZP: az elmúlt években nőtt az adóterhelés

Kovács Tibor (MSZP) azt mondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter expozéjában áttételesen elismerte, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az állampolgárok és a gazdasági társaságok adóterhelése.
Az utóbbi időszakot tekintve Magyarországon minden évben gazdasági visszaesés volt, a gazdaság összességében a 2005-2006-os szinten teljesít – jelentette ki.
A rezsicsökkentés következményeként több közszolgáltató is eljutott a teljesítőképességének a határára, ezért a kormánynak ezeket a cégeket majd az adófizetők pénzéből kell megsegítenie – hangsúlyozta.

KDNP: csak finomhangolás történik

Seszták Oszkár (KDNP) arról beszélt, hogy a jövő évi adótörvények a stabilitást képviselik, hiszen csak az eddigi szabályok finomhangolása történik. Emellett a jövő évi változtatások célja a családok adókedvezményeinek növelése, a gazdálkodó környezet működési feltételeinek könnyítése, a vállalkozói környezet javítása adópolitikai eszközökkel, vagy éppen a gazdaság kifehérítésének elősegítése.
A legpozitívabb változásnak a családi adókedvezmény kibővítését nevezte, amely főleg a kisebb keresetű családok tényleges anyagi helyzetén segít majd. Kiemelte még a házastársak közti vagyonmozgás illetékmentességét, illetve azt, hogy életkortól függetlenül bárki számára lehetséges pótlékmentes részletfizetés az első lakásszerzés esetén. Emellett a jövő évi szabályok tartalmaznak az adók beszedését és ellenőrzését segítő változásokat is – tette hozzá.

Jobbik: vannak pozitívumok, de a Jobbik nem támogatja a változtatásokat

Staudt Gábor (Jobbik) a pozitívumok között említette az ajándékozási illetékmentességet a házastársak között, a fordított adózás meghosszabbítását vagy a telekadó eltörlését az egy hektárnál kisebb művelési ág alól kivett belterületi ingatlanok esetén. A jobbikos politikus ugyanakkor rossz és indokolatlan tehernövekedésnek nevezte a bíróságok esetében az eddig 50 ezer forintos felügyeleti illeték duplájára emelését, ami pont a kormány által támogatni kívánt kis- és középvállalkozásokat sújtja majd. Ugyanilyen “otromba gesztusnak” nevezte, hogy a mulasztási bírságot azoknak az adósoknak is ki kell majd fizetniük, akik egyébként illetékmentes vagyonszerzés bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget.
Úgy fogalmazott: a jó gondolatok ellenére a gazdaságot nem indítják be a mostani változtatások, ezért a Jobbik nem támogatja a törvényjavaslatot.

Krónika 4. rész (adótörvények)

Budapest, 2013. október 29., kedd (MTI) – A kormánypárti politikusok szerint a családok számára tartalmaznak kedvező változásokat a jövő évi adótörvények, míg az ellenzéki képviselők a világos célokat hiányolták a kiadási előirányzatok mögött kedden a parlamentben a javaslat általános vitájában.

Fidesz: a fogyasztási típusú és arányos adózás vált a meghatározóvá

Balázs József (Fidesz) az adórendszer és a gazdaság állapotának összefüggéseiről azt mondta, egy ország adórendszere a gazdaság működésének csak kisebb szeletét érinti. Az adórendszer átalakításával – folytatta – az elmúlt két-három évben Magyarországon a fogyasztási típusú és arányos adózás vált a meghatározóvá.
Úgy értékelte, hogy a most tárgyalt adótörvények szinte minden adónem esetében kedvező változást tartalmaznak a családok, a vállalkozások számára. Kiemelte az illetéktörvény módosítását az első lakást szerzők részletfizetési kedvezménye érdekében. A gazdaság kifehérítésében fontosnak nevezte, hogy meghosszabbították a fordított áfa alkalmazását 2018 végéig. Szomorú, hogy ennek alkalmazását a húságazatban elutasította az EU – tette hozzá.

Fidesz: szociálpolitikai és gyermekvédelmi célokat is megvalósít az adópolitika

Babák Mihály (Fidesz) a törvényjavaslatot úgy jellemezte, hogy pontosít, kiigazít és egy-két fontos társadalompolitikai, adópolitikai célt megváltoztat, módjával, nem drasztikusan. Hozzátette: bizonyos adminisztrációs terheket csökkent és méltányosan bánik az állampolgárral, a gazdasági szereplőkkel. Mint mondta, az állam egyre több feladatot von magához, de ez nem államosítás, hanem az állami közfeladatok átvállalása.
A szociálpolitikai és a gyermekvédelmi célok adópolitikai megvalósításának nevezte, hogy a személyi jövedelemadóból a család a gyerekneveléshez visszaigényelheti az adó jelentős részét. Szerinte változtattak a közgondolkodáson, segély helyett a munkára helyezték a hangsúlyt.
Fontosnak nevezte még a kamatterhek csökkentését és a gazdaság kifehérítését. Babák Mihály szerint folytatódnia kell a nagy jövedelemtulajdonosok féken tartásának a különadókkal.

Baracskai József: adókedvezmény helyett a családi pótlékot emeljék

Baracskai József (független) azon a véleményen volt, hogy a jövő évi adótörvényekkel a második Orbán-kormány adórendszerének súlyos ártalmai lényegében változatlanul fennmaradnak. A Demokratikus Koalíció (DK) politikusa szószegőnek tartotta az adótörvényeket, mert megmaradnak az átmeneti időre ígért ágazati különadók. Olyanok ezek, mint egykor a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok – fogalmazott.
Bírálta a személyi jövedelemadó rendszerét, ami szerinte azt jelenti, hogy a magas jövedelműek többet költhetnek fogyasztásra, de nincs garancia arra, hogy azt Magyarországon teszik. Szerinte adókedvezmények kiterjesztése csak azokon segít, akiknek alacsony a jövedelme. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek 16 százaléka olyan családban él, ahol csak munkanélküli van, ezért a DK inkább a családi pótlékot emelné.

Jobbik: nincsenek világos célok a kiadásoknál

Nyikos László (Jobbik) hiányolta, hogy a nincsenek világos célok a kiadási előirányzatok mögött. Hozzátette: az egyik legnagyobb kiadási tétel a kamatkifizetés, amely 2010-ben 1146 milliárd forint volt, míg jövő év végére 1248 milliárd forint lesz. A másik nagy tétel – folytatta – , a kormányzati rendkívüli kiadásokra szánt 120 milliárd forint, ami szerinte nem más, mint a kormány zsebpénze.
Kifogásolta, a Veritas intézet létrehozását, ami 260 millió forintban kerül, mondván, hogy nem a Miniszterelnökségnek kell megmondania, kik az államférfiak.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a nyomait sem lehet találni az adótörvényekben az ígért új otthonteremtési programnak.
Kiss Sándor (Jobbik) a szabad vállalkozási zónák áttekintését javasolta, míg Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy az alapvető élelmiszerek estében meg kellett volna lépni az áfacsökkentést.

Fidesz: jó adag szakszerűség és jóakarat van a javaslatban

Horváth János (Fidesz) elmondta, az adózás egyfajta újraelosztás, ami valakinek a kedvezményezését jelenti. Úgy látta, hogy több okból is lehet kedvezményezni valakinek, vagy mert a termelést fokozhatja, vagy mert a társadalom jutalmazni kíván valakit az érdemei miatt.
A törvényjavaslatot úgy értékelte, jó adag szakszerűség és jóakarat van benne, lehet, hogy naivság és tájékozatlanság is, de azért vannak a parlamentben, hogy ezt kijavítsák.

KDNP: a stabilitás és a biztonság adótörvényei

Aradszki András (KDNP) azt mondta, hogy a javaslat a stabilitás és a biztonság adótörvényeit jelenti. Tovább folytatódik az a gazdaságpolitika, amelyik elsősorban a fogyasztást próbálja megadóztatni és minél több pénzt akar otthagyni az embereknél – hangsúlyozta.
Lezsák Sándor levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.

Krónika 5. rész (pénzforgalmi szolgáltatások, költségvetés)

Budapest, 2013. október 29., kedd (MTI) – A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggő javaslat részletes vitájával és a jövő évi költségvetés általános vitájával folytatódott a parlament keddi ülése a délutáni órákban.

A Jobbik kevésnek tartja a kétszeri ingyenes pénzfelvételt

A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény módosításának részletes vitájában felszólaló Kiss Sándor (Jobbik) azt mondta, miután csak kétszer lehet majd ingyenesen pénzt felvenni az automatákból, ez arra ösztökéli az embereket, hogy a fizetésüket egyből kivegyék a bankszámlájukról.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel szerint ügyfelenként kellene biztosítani a havi kétszeri kedvezményes pénzfelvételt. Hangsúlyozta, hogy a Ház által tárgyalt javaslat nem tisztázza azt a helyzetet, amikor többen használják ugyanazt a számlát. A politikus egyúttal kijelentette: semmi nem akadályozza a bankokat abban, hogy a rájuk rótt terhet “máshol verjék le” az állampolgárokon.
Az elhangzottakra válaszolva Ékes József (Fidesz) az előterjesztők nevében azt mondta, három módosító javaslat érkezett az indítványhoz, de ezek közül kettő bonyolítaná a tisztánlátást, ezért azokat nem tudják támogatni.
Ezt követően Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát.

Fidesz: a költségvetési javaslat biztosítja az önkormányzati feladatellátást

Délután képviselői felszólalásokkal folytatódott a jövő évi költségvetés általános vitája, amelyet összesen 30 órás időkerettel tárgyal a Ház múlt csütörtök óta.
Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi büdzséről szóló javaslatban a kormány kétszázalékos gazdasági növekedéssel és 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A hiányszám önmagában rendkívül “kifeszítettnek” tűnhet, de az országvédelmi alap 120 milliárd, illetve a rendkívüli kormányzati intézkedések százmilliárd forintja biztosítékot nyújt a hiánycél tartására – hangsúlyozta.
Kiemelt cél a családok támogatása és a gyermekvállalás erősítése – folytatta. Az alapkamat-csökkentés az eddigi gazdaságpolitika helyességét mutatja, és közvetett módon segíti az önkormányzatokat is – jelentette ki.
A javasolt források biztosítani fogják az önkormányzati feladatellátás folyamatosságát és színvonalát – mondta a politikus.

MSZP: a megváltozott munkaképességűek és a kkv-szektor is rosszabbul jár

Tóth Csaba (MSZP) a megváltozott munkaképességűekről, illetve a kis- és középvállalati (kkv) szektorról beszélt. Mint mondta, további összegeket vonnak el a rászorulóktól, de többet adnak a presztízsberuházásokra.
A rokkantsági ellátások több milliárd forinttal csökkennek, ez azt jelenti, hogy tovább csökkentik az ellátottak számát, vagy a kiadásokat mérséklik. Hozzátette: a hírek szerint nincs elég felülvizsgáló orvos, ezért csúsznak a vizsgálatok, és félmilliárd forinttal emelték az erre fordítandó keretösszeget, hogy több embert tudjanak a rendszerből “kiszórni”.
A fogyatékosokat érintő költségvetési kiadások sem változnak túl pozitívan a képviselő szerint: 400 millióval csökkennek a pályázati úton finanszírozott szociális szolgáltatások.
A kkv-szektorral kapcsolatban azt mondta, semmilyen könnyebbséget nem jelentett a 10 százalékos adókulcs, mert ezek a cégek vagy nem voltak nyereségesek, vagy eddig is 10 százalékkal adóztak a nyereség nagysága miatt. Az adóváltozás szerinte megalapozatlan, ezt jól mutatja, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó kulcsa 37 százalékra emelkedett, csökkent az azt igénybe vevő cégek száma, a bevétel pedig emiatt elmarad a várttól. A kisvállalati adót szintén kevesebben választották, az előirányzat nem teljesül 2013-ban, ezért megalapozatlan azt várni, hogy 2014-ben 150 ezerre emelkedik az ezt választók száma – mondta.

KDNP: ez egy nyugodt, békés ország költségvetése

A KDNP-s Varga László úgy fogalmazott, hogy a 2014-es büdzsé egy nyugodt, békés ország költségvetése, és azt bizonyítja, hogy sikerült elindulni egy olyan úton, amely “reménységgel tölthet el bennünket”. Hozzátette: ez a realitások és a bizalom költségvetése is, nem ígér lehetetlent, csak annyit ad, amennyire lehetőség van, emellett családcentrikus.
A képviselő szerint az is látszik, hogy az országnak bizalma van a polgáraiban, azok munkájában, és Magyarország nem szorul külföldi segítségre.

LMP: a kormány a lovakra is többet költ a tanyán élőknél

Az LMP szerint a kormány még a lovak komfortjára is többet költ, mint a tanyán élők támogatására. Szél Bernadett, a párt képviselője fogalmazott így, arra hivatkozva, hogy a jövő évi költségvetésben szinte pontosan ugyanakkora forrást, 1,4 milliárd forintot szánnak az új szilvásváradi lovasközpont kialakítására, mint a tanyák fejlesztésére. Elmondása szerint ugyanerre a célra idén is “botrányosan keveset”, 1,9 milliárd forintot szántak, ami 2014-ben tovább csökken.
Az ellenzéki politikus azért is bírálta a kormányt, mert korábbi ígéretével ellentétben sem indította el a zöld beruházásokat és az azt támogató új pénzintézetet.

Krónika 4. rész (adótörvények)

Budapest, 2013. október 29., kedd (MTI) – A kormánypárti politikusok szerint a családok számára tartalmaznak kedvező változásokat a jövő évi adótörvények, míg az ellenzéki képviselők a világos célokat hiányolták a kiadási előirányzatok mögött kedden a parlamentben a javaslat általános vitájában.

Fidesz: a fogyasztási típusú és arányos adózás vált a meghatározóvá

Balázs József (Fidesz) az adórendszer és a gazdaság állapotának összefüggéseiről azt mondta, egy ország adórendszere a gazdaság működésének csak kisebb szeletét érinti. Az adórendszer átalakításával – folytatta – az elmúlt két-három évben Magyarországon a fogyasztási típusú és arányos adózás vált a meghatározóvá.
Úgy értékelte, hogy a most tárgyalt adótörvények szinte minden adónem esetében kedvező változást tartalmaznak a családok, a vállalkozások számára. Kiemelte az illetéktörvény módosítását az első lakást szerzők részletfizetési kedvezménye érdekében. A gazdaság kifehérítésében fontosnak nevezte, hogy meghosszabbították a fordított áfa alkalmazását 2018 végéig. Szomorú, hogy ennek alkalmazását a húságazatban elutasította az EU – tette hozzá.

Fidesz: szociálpolitikai és gyermekvédelmi célokat is megvalósít az adópolitika

Babák Mihály (Fidesz) a törvényjavaslatot úgy jellemezte, hogy pontosít, kiigazít és egy-két fontos társadalompolitikai, adópolitikai célt megváltoztat, módjával, nem drasztikusan. Hozzátette: bizonyos adminisztrációs terheket csökkent és méltányosan bánik az állampolgárral, a gazdasági szereplőkkel. Mint mondta, az állam egyre több feladatot von magához, de ez nem államosítás, hanem az állami közfeladatok átvállalása.
A szociálpolitikai és a gyermekvédelmi célok adópolitikai megvalósításának nevezte, hogy a személyi jövedelemadóból a család a gyerekneveléshez visszaigényelheti az adó jelentős részét. Szerinte változtattak a közgondolkodáson, segély helyett a munkára helyezték a hangsúlyt.
Fontosnak nevezte még a kamatterhek csökkentését és a gazdaság kifehérítését. Babák Mihály szerint folytatódnia kell a nagy jövedelemtulajdonosok féken tartásának a különadókkal.

Baracskai József: adókedvezmény helyett a családi pótlékot emeljék

Baracskai József (független) azon a véleményen volt, hogy a jövő évi adótörvényekkel a második Orbán-kormány adórendszerének súlyos ártalmai lényegében változatlanul fennmaradnak. A Demokratikus Koalíció (DK) politikusa szószegőnek tartotta az adótörvényeket, mert megmaradnak az átmeneti időre ígért ágazati különadók. Olyanok ezek, mint egykor a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok – fogalmazott.
Bírálta a személyi jövedelemadó rendszerét, ami szerinte azt jelenti, hogy a magas jövedelműek többet költhetnek fogyasztásra, de nincs garancia arra, hogy azt Magyarországon teszik. Szerinte adókedvezmények kiterjesztése csak azokon segít, akiknek alacsony a jövedelme. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek 16 százaléka olyan családban él, ahol csak munkanélküli van, ezért a DK inkább a családi pótlékot emelné.

Jobbik: nincsenek világos célok a kiadásoknál

Nyikos László (Jobbik) hiányolta, hogy a nincsenek világos célok a kiadási előirányzatok mögött. Hozzátette: az egyik legnagyobb kiadási tétel a kamatkifizetés, amely 2010-ben 1146 milliárd forint volt, míg jövő év végére 1248 milliárd forint lesz. A másik nagy tétel – folytatta – , a kormányzati rendkívüli kiadásokra szánt 120 milliárd forint, ami szerinte nem más, mint a kormány zsebpénze.
Kifogásolta, a Veritas intézet létrehozását, ami 260 millió forintban kerül, mondván, hogy nem a Miniszterelnökségnek kell megmondania, kik az államférfiak.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a nyomait sem lehet találni az adótörvényekben az ígért új otthonteremtési programnak.
Kiss Sándor (Jobbik) a szabad vállalkozási zónák áttekintését javasolta, míg Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy az alapvető élelmiszerek estében meg kellett volna lépni az áfacsökkentést.

Fidesz: jó adag szakszerűség és jóakarat van a javaslatban

Horváth János (Fidesz) elmondta, az adózás egyfajta újraelosztás, ami valakinek a kedvezményezését jelenti. Úgy látta, hogy több okból is lehet kedvezményezni valakinek, vagy mert a termelést fokozhatja, vagy mert a társadalom jutalmazni kíván valakit az érdemei miatt.
A törvényjavaslatot úgy értékelte, jó adag szakszerűség és jóakarat van benne, lehet, hogy naivság és tájékozatlanság is, de azért vannak a parlamentben, hogy ezt kijavítsák.

KDNP: a stabilitás és a biztonság adótörvényei

Aradszki András (KDNP) azt mondta, hogy a javaslat a stabilitás és a biztonság adótörvényeit jelenti. Tovább folytatódik az a gazdaságpolitika, amelyik elsősorban a fogyasztást próbálja megadóztatni és minél több pénzt akar otthagyni az embereknél – hangsúlyozta.
Lezsák Sándor levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.

Krónika 5. rész (pénzforgalmi szolgáltatások, költségvetés)

Budapest, 2013. október 29., kedd (MTI) – A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggő javaslat részletes vitájával és a jövő évi költségvetés általános vitájával folytatódott a parlament keddi ülése a délutáni órákban.

A Jobbik kevésnek tartja a kétszeri ingyenes pénzfelvételt

A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény módosításának részletes vitájában felszólaló Kiss Sándor (Jobbik) azt mondta, miután csak kétszer lehet majd ingyenesen pénzt felvenni az automatákból, ez arra ösztökéli az embereket, hogy a fizetésüket egyből kivegyék a bankszámlájukról.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel szerint ügyfelenként kellene biztosítani a havi kétszeri kedvezményes pénzfelvételt. Hangsúlyozta, hogy a Ház által tárgyalt javaslat nem tisztázza azt a helyzetet, amikor többen használják ugyanazt a számlát. A politikus egyúttal kijelentette: semmi nem akadályozza a bankokat abban, hogy a rájuk rótt terhet “máshol verjék le” az állampolgárokon.
Az elhangzottakra válaszolva Ékes József (Fidesz) az előterjesztők nevében azt mondta, három módosító javaslat érkezett az indítványhoz, de ezek közül kettő bonyolítaná a tisztánlátást, ezért azokat nem tudják támogatni.
Ezt követően Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát.

Fidesz: a költségvetési javaslat biztosítja az önkormányzati feladatellátást

Délután képviselői felszólalásokkal folytatódott a jövő évi költségvetés általános vitája, amelyet összesen 30 órás időkerettel tárgyal a Ház múlt csütörtök óta.
Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi büdzséről szóló javaslatban a kormány kétszázalékos gazdasági növekedéssel és 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A hiányszám önmagában rendkívül “kifeszítettnek” tűnhet, de az országvédelmi alap 120 milliárd, illetve a rendkívüli kormányzati intézkedések százmilliárd forintja biztosítékot nyújt a hiánycél tartására – hangsúlyozta.
Kiemelt cél a családok támogatása és a gyermekvállalás erősítése – folytatta. Az alapkamat-csökkentés az eddigi gazdaságpolitika helyességét mutatja, és közvetett módon segíti az önkormányzatokat is – jelentette ki.
A javasolt források biztosítani fogják az önkormányzati feladatellátás folyamatosságát és színvonalát – mondta a politikus.

MSZP: a megváltozott munkaképességűek és a kkv-szektor is rosszabbul jár

Tóth Csaba (MSZP) a megváltozott munkaképességűekről, illetve a kis- és középvállalati (kkv) szektorról beszélt. Mint mondta, további összegeket vonnak el a rászorulóktól, de többet adnak a presztízsberuházásokra.
A rokkantsági ellátások több milliárd forinttal csökkennek, ez azt jelenti, hogy tovább csökkentik az ellátottak számát, vagy a kiadásokat mérséklik. Hozzátette: a hírek szerint nincs elég felülvizsgáló orvos, ezért csúsznak a vizsgálatok, és félmilliárd forinttal emelték az erre fordítandó keretösszeget, hogy több embert tudjanak a rendszerből “kiszórni”.
A fogyatékosokat érintő költségvetési kiadások sem változnak túl pozitívan a képviselő szerint: 400 millióval csökkennek a pályázati úton finanszírozott szociális szolgáltatások.
A kkv-szektorral kapcsolatban azt mondta, semmilyen könnyebbséget nem jelentett a 10 százalékos adókulcs, mert ezek a cégek vagy nem voltak nyereségesek, vagy eddig is 10 százalékkal adóztak a nyereség nagysága miatt. Az adóváltozás szerinte megalapozatlan, ezt jól mutatja, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó kulcsa 37 százalékra emelkedett, csökkent az azt igénybe vevő cégek száma, a bevétel pedig emiatt elmarad a várttól. A kisvállalati adót szintén kevesebben választották, az előirányzat nem teljesül 2013-ban, ezért megalapozatlan azt várni, hogy 2014-ben 150 ezerre emelkedik az ezt választók száma – mondta.

KDNP: ez egy nyugodt, békés ország költségvetése

A KDNP-s Varga László úgy fogalmazott, hogy a 2014-es büdzsé egy nyugodt, békés ország költségvetése, és azt bizonyítja, hogy sikerült elindulni egy olyan úton, amely “reménységgel tölthet el bennünket”. Hozzátette: ez a realitások és a bizalom költségvetése is, nem ígér lehetetlent, csak annyit ad, amennyire lehetőség van, emellett családcentrikus.
A képviselő szerint az is látszik, hogy az országnak bizalma van a polgáraiban, azok munkájában, és Magyarország nem szorul külföldi segítségre.

LMP: a kormány a lovakra is többet költ a tanyán élőknél

Az LMP szerint a kormány még a lovak komfortjára is többet költ, mint a tanyán élők támogatására. Szél Bernadett, a párt képviselője fogalmazott így, arra hivatkozva, hogy a jövő évi költségvetésben szinte pontosan ugyanakkora forrást, 1,4 milliárd forintot szánnak az új szilvásváradi lovasközpont kialakítására, mint a tanyák fejlesztésére. Elmondása szerint ugyanerre a célra idén is “botrányosan keveset”, 1,9 milliárd forintot szántak, ami 2014-ben tovább csökken.
Az ellenzéki politikus azért is bírálta a kormányt, mert korábbi ígéretével ellentétben sem indította el a zöld beruházásokat és az azt támogató új pénzintézetet.

Krónika 6. rész (költségvetés, ülésnap lezárása)

Budapest, 2013. október 29., kedd (MTI) – Folytatódtak a felszólalások a 2014-es költségvetéssel kapcsolatban, a képviselők a honvédelemről, a fiatalokról, a szociális támogatásokról beszéltek kedden este a parlamentben.

MSZP: hibás a kormány értékrendje

Pál Tibor szocialista képviselő a kormányoldal hibás értékrendjének nevezte, hogy míg 16 milliárd forintból felújítják a Fradi-stadiont, addig nem foglalkoznak a környéken található több mint kétezer komfort nélküli lakás sorsával.
Erre válaszolva kereszténydemokrata politikusok, köztük Varga László és Móring József Attila vette védelmébe a kormány stadionépítési programját. Utóbbi politikus demagógiának nevezte, hogy a szocialista képviselők a költségvetés minden egyéb kiadását “stadionokba számolják át”. Hangsúlyozta, a sportlétesítményeket nem más ágazatok kárára valósítják meg, hiszen például az egészségügyben és az oktatásban is fejlesztenek.

Fidesz: a honvédelem színvonalas munkát végezhet

Simon Miklós (Fidesz) a honvédelmi büdzsével kapcsolatban azt mondta, a források garantálni fogják, hogy magas színvonalon, a NATO által megbecsült módon lássák el a feladatokat.
A tárca költségvetésének legnagyobb része, 47 százaléka személyi jellegű, 37 százaléka pedig működési célú kiadás, fejlesztésekre 14,6 százalék jut. Jövőre a Gripen vadászrepülőgépek bérleti díja 22,8 milliárd forint lesz, honvédelmi fejlesztésre pedig 600 millióval több jut, mint egy évvel korábban, ennek legnagyobb részét gépjármű- és rádióbeszerzésre költik – részletezte a politikus.
Kitért arra, hogy az előző kormányok többször is rossz döntést hoztak, a Gripen-szerződést módosítani kellett, mert jelentős terhet rótt a költségvetésre, struktúraváltozások miatt pedig több intézmény megszűnt, vagy a tárcába olvadt.

MSZP: több munkához ugyanannyi forrás az igazságszolgáltatásban

Bárándy Gergely (MSZP) egyebek mellett arról beszélt, hogy a kormány úgy növelte meg az igazságszolgáltatási intézmények feladatait, hogy közben nem biztosított számukra több forrást. Hangsúlyozta, a jövő évi költségvetés nem biztosít elég fedezetet a bírósági ügyek gyorsabb lezárásához, ehhez ugyanis a bírókat segítő személyzet számának növelésére, magasabb anyagi megbecsülésére lenne szükség.
Frakciótársa, Göndör István azt mondta, a kormányoldal saját magát veregeti hátba a költségvetési javaslattal, amikor abban kétszázalékos gazdasági növekedésről írnak, de szerinte a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb lesz, hiszen a kabinet értékelhetetlen gazdaságpolitikát folyat.
Kara Ákos (Fidesz) felszólalásában ezzel szemben úgy vélte, a gyermekeket, családokat segítő költségvetést készített a kormány, amely a gazdaság élénkítésére, valamint a foglalkoztatás növelésére is alkalmas lesz.

Jobbik: “élősködők” is kapnak szociális támogatást

A jobbikos Sneider Tamás felszólalásában arról beszélt, sok olyan család kap továbbra is szociális támogatást, akik a magyar adófizetők pénzén “élősködnek”. Az ellenzéki politikus a legfeljebb három gyermeket nevelő családoknál a családi pótlék emelését szorgalmazta, az ennél több gyermekkel rendelkezőknek pedig a családi adókedvezmény alkalmazását ajánlotta. Sneider Tamás emellett vagyonosodási vizsgálatot is javasolt azok kiszűrésére, akik – mint fogalmazott – “komoly autócsodákkal” jelennek meg a szociális támogatások felvételekor.

Jobbik: ismét a fiatalok a vesztesei a költségvetésnek

Farkas Gergely (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a fiatalok idén is a vesztesei a költségvetésnek, mivel a kormány semmilyen gesztust nem gyakorol feléjük, holott erre az elmúlt három év őket érintő változásai mellett szükség lenne. Ezek között említette az oktatási rendszerben történt változtatásokat, a fiatalkori munkanélküliség emelkedését és az elvándorlást.
Szerinte a kormánynak a fiatalokat érintő támogatásokat, a nyugdíjhoz hasonlóan, inflációval megegyező mértékben kellene növelni. Jelezte, hogy a családi pótlék 5-6 éve változatlan mértékű, és a felsőoktatási ösztöndíjak mértéket is növelni kéne.
Arra szólította fel a kormányt, hogy mutassanak a büdzsében olyan tételt, amely alkalmas arra, hogy az elvándorolt fiatalokat visszacsábítsa. Közölte, hogy ezért a célért semmit nem tesz a kormány, az oktatást még csak nem is tekinti stratégiai ágazatnak.

Fidesz: nullszaldós lesz a nyugdíjkassza

Talabér Márta (Fidesz) a nyugdíjellátásról beszélt, ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 2014-re nullszaldósra tervezte a kormány a nyugdíjkasszát, így biztosan kifizethető lesz a nyugellátás.
Emellett szólt a nyugdíjbiztosítási alapról is, azt mondta, hogy a bevételek döntő részét a szociális hozzájárulási adó és a járulékbefizetések tetszik ki, nem változik a munkáltatók által fizetendő 27 százalékos mérték, de 2014-től ennek egy százaléka az egészségbiztosítási alapot illeti majd. Hozzátette, hogy a munkavállalóknak továbbra is tíz százalékot kell befizetnie, és minden megszerzett jövedelem után kötelező lesz a nyugdíjjárulék kifizetése.
A képviselő elmondta még, hogy a kifizetések jelentős része nyugellátás, az előirányzat nem tartalmaz szerkezetátalakításokat és figyelembe veszi a 2,4 százalékos nyugdíjemelést.

Latorcai János levezető elnök az általános vitát elnapolta, az ülésnapot pedig lezárta. A képviselők szerda délelőtt fejezik be a költségvetés általános vitáját, amelyre 4 órás időkeretük maradt még.

Forrás : MTI

Mi történt az Országgyűlés október 21-i ülésén?

Krónika 1. rész (napirend előtt: kishantosi földek, Sándor István, tankönyv, kormánykárosultak, Baja)

Budapest, 2013. október 21., hétfő (MTI) – A kishantosi földekről, Sándor István boldoggá avatásáról, a tankönyvellátásról, “a kormánykárosultak demonstrációjáról” és a bajai választási videóról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben hétfőn.

LMP: Kishantost egy nemzeti kormány nem teheti tönkre

Szél Bernadett (LMP) azt vetette a kormány szemére, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a földterületeit Fideszhez közeli cégek és agrávállalkozók között osztotta szét. Hogyan jutott eszükbe, hogy ezt az értéket feldarabolják? – kérdezte. Azt mondta, Kishantos igazi nemzeti büszkeség, a hazai ökogazdálkodás bölcsője, amely már két évtizede végzi tevékenységét. Igazi nemzeti érték, amit egy nemzeti kormány nem tehet tönkre – jelentette ki.
Szerinte Kishantos azt üzeni, lehet versenyképes, ami fenntartható, és lehet tisztán, vegyszerek nélkül termelni. Az LMP felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, hogy politikai zsákmányszerzés tárgyává tették a magyar földet – jelentette ki.
Bitay Márton Örs, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára szerint nem arról van szó, hogy elvették a földet a kishantosi központtól. Annak lejárt a szerződése, és az állami föld nem hitbizomány – mondta. Jelezte, 450 hektárról beszélnek, és pont az LMP lép fel mindig a nagybirtok ellen. Most – folytatta – ezt a területet felosztják tíz részre.
Az államtitkár azt kérte a képviselőtől, mutasson egy terméket, amely kishantosi és megtalálható a boltok polcain.

A KDNP a hétvégén boldoggá avatott Sándor Istvánra emlékezett

Lukács Tamás (KDNP) emlékeztetett arra, hogy október 19-én Ferenc pápa jóváhagyásával boldoggá avatták Sándor István vértanú szalézi testvért. Sándor István életét adta azért, hogy saját és a rábízottak vallásszabadságát tudja biztosítani, elmenekülhetett volna az országból, de a rábízott embereket nem hagyta cserben.
Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára felidézte, hogy a két világháború között a szaléziak iskoláiban nehéz sorsú gyerekeket oktattak, a kommunista hatalomátvétel után a szerzetesrendeket feloszlatták, tagjaikat üldözték. Ma is a nehéz sorsú gyerekek oktatását tekintik fő hivatásuknak – fűzte hozzá.
Azt mondta, Sándor István boldoggá avatása minden magyart büszkeséggel tölthet el.

MSZP: a kormány lerombolta a jól működő tankönyvpiacot

Hiller István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy másfél hónappal a tanév kezdete után még egy sereg iskolában rengeteg diáknak nincs tankönyve. Ez nem egy hiba, nem egy kis részletkérdés, leromboltak egy jól működő piacot, se jobbat, se újat nem tudtak helyette teremteni – jelentette ki az ellenzéki képviselő, aki szerint ennek kárát a diákok, a szülők és a pedagógusok látják.
Azt mondta, olyan iskolákról is hallott, ahol 500-ból 170 gyereknek nincs tankönyve, ezért fénymásolnak, annak költségét pedig felszámolják a Klebersberg Intézményfenntartó Központnak.
Hoffmann Rózsa, az Emmi köznevelési államtitkára elismerte, hogy lerombolták a piacot, de – folytatta – ez is volt a céljuk, ugyanis a kormány azon az állásponton van, hogy a mindent eluraló piac helyett az állami szerepvállalást kell növelni, ezért a könyvterjesztést egyetlen központi vállalatra bízták. Szerinte ezzel átláhatóbbá válik a tankönyvellátást.
Elmondta, hogy a Könyvtárellátó naponta küld jelentést, ez alapján jelenleg két ezrelékes az elmaradás a tankönyvek kiszállításánál.

A Jobbik “a kormánykárosultakat” hívja demonstrációra október 23-án

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elmondta, október 23-án “a kormánykárosultak” nagygyűlését tartják meg. Közéjük sorolta a gazdákat, a kisboltok tulajdonosait, a hitelkárosultakat és a fiatalokat is. Felrótta, hogy a fiatalok közül sokan elhagyták az országot, hiszen egyre kevesebb munkalehetőség, képtelenek az otthonteremtésre, kivándorlásukat pedig nem akadályozza meg senki. Felhívta arra a figyelmet, hogy 2010-2013 között a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája a régiók nagy többségében markánsan növekedett.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a bankoknak november 1-jéig kell dolgozniuk a devizahitelesek megsegítésén, ennek elvei között szerepel az, hogy hosszabb távon csökkenjenek a törlesztőrészletek és ne kerüljenek hátrányba a forinthitelesek.
A fialok munkanélküliségét tekintve pontosabb az a mutató, amely azt figyeli, hányan nincsenek képzésben vagy nincs munkahelyük, ez pedig 13,3 százalék – tette hozzá.

Fidesz: tisztáznia kell magát az MSZP-nek a bizonyítékhamisítási ügyben

A bajai választási videofelvétel kapcsán Rogán Antal (Fidesz) azt mondta, a magyar közéletben először robbant ki egy politikai célzatú bizonyítékhamisítási ügy. Becsapták az embereket, a sajtó munkatársait is – vélekedett a kormánypárti politikus, aki szerint bizonyítékot hamisítani nem etikai ügy, hanem bűncselekmény.
A Fidesz azt kéri hatóságoktól, hogy a törvény teljes szigorával sújtsanak le az érintettekre függetlenül attól, milyen párttisztséget viselnek – közölte. Rogán Antal elmondta, az MSZP-től azt várják, tisztázza magát, tudott-e arról, hogy a hozzájuk került videofelvétel hamisított.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára összefoglalta a rendőrségi nyomozás során eddig történteket. Mint mondta, a tanúvallomásokból kiderült, hogy a videofelvételen megrendezett helyzetet játszottak el a közreműködők.
Az államtitkár szerint minden esély megvan arra, hogy mindenki megtudja, kik voltak a felvétel a megrendelői, az átvevői.

Krónika 2. rész (napirend, interpellációk)

Budapest, 2013. október 21., hétfő (MTI) – A napirend módosítását követően az Országgyűlés megválasztotta az új nemzetiségi ombudsman-helyettest. Az ezután kezdődő interpellációk között a földpályázatokról, a rendőrség helyzetéről és a NFÜ-ről is szól volt.

Módosult az előzetesen tervezett napirend

Döntöttek arról a képviselők, hogy a jövő évi költségvetést 30 órás időkeretben tárgyalják majd. A Fidesznek 614 perc, az MSZP-nek 323 perc, a Jobbiknak 305 perc, a KDNP-nek 286 perc, az LMP frakciónak 175 perc, független 97 perc áll majd rendelkezésére.
Határoztak továbbá arról, hogy az egyes adótörvényekről szóló törvény módosítását sürgősséggel tárgyalják a kormány kérésére.
A Fidesz javaslatára a tisztességtelen piaci magatartással összefüggő törvénymódosítás általános vitáját hétfőn tartják. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló javaslat általános vitáját kedden folytatják le.

Megválasztották a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsman-helyettest

Kövér László, házelnök elmondta: Kállai Ernő helyettesének megbízatása szeptember 24-én megszűnt. Az elnök, aki megköszönte a korábbi helyettes munkáját, jelezte: a jogszabályok alapján e posztra az alapvető jogok biztosa tesz javaslatot. Székely László azt javasolta, hogy az Országgyűlés Szalayné Sándor Erzsébetet válassza meg nemzetiségi ombudsman-helyettesnek.
A házelnök tájékoztatása szerint az országos nemzetiségi önkormányzatok és az illetékes országgyűlési bizottságok a jelölt megválasztását támogatják.
Az Országgyűlés elnöke a titkos szavazás idejére és a voksolás értékelésére 40 perces szünetet rendelt el.
Ezt követően az elnöklő Latorcai János ismertette: Szalayné Sándor Erzsébetet 268 igen és 6 nem szavazattal az Országgyűlés 6 évre megválasztotta ombudsman-helyettesnek, aki le is tette az esküt.

Interpellációk:

MSZP: érvénytelenítik-e a bükki földpályázatokat?

Harangozó Gábor (MSZP) az állami földpályázatok körüli visszaélések között a Bükki Nemzeti Park által kezelt állami földek hasznosításának ügyét említette. Emlékeztetett rá, hogy a feljelentésük nyomán indult ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy a borsodi mezőségi földekre kiírt pályázatok esetében a pályázatok visszavonásáért lobbizó Tállai András belügyi államtitkár és Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés fideszes elnöke érdekeltségei a második körben sikeresen pályáztak. A szocialista politikus szerint a földpályázati rendszer egy “pofátlan disznóság”, amely megbukott. Azt kérdezte a kormánytól, hogy érvénytelenítik-e a pályázatokat és írnak-e ki újat helyettük?
Bitay Márton Örs a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára válaszában felhívta rá a figyelmet, hogy az említett ügyben nincs eredmény, egyelőre csak vizsgálódik az ügyészség. Kiemelte: a kormányzat minden kérdéses esetet kivizsgáltat és minden esetben tiszteletben tartják az ügyészségi határozatot is.
Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 207 igen, 67 nem szavazattal megtette azt.

Jobbik: mit tesz a kormány a rendőrség megbecsülésének javításáért?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) arról beszélt: a rendőrség társadalmi megítélése “a nulla felé konvergál”. Ismertette: az elmúlt években kilencezer rendőr hagyta el a testületet, ami a teljes állomány ötöde, és csak idén 600 munkavállaló jogviszonya szűnt meg. Szerinte ennek okai a rossz anyagi és szakmai feltételek, a megbecsülés teljes hiánya. Azt kérdezte a kormánytól: mit tesznek a rendőrség hatékonyságának és megbecsülésének javítása érdekében?
Kontrát Károly a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: a kormány vállalta a rendőrség közbecsülésének helyreállítását. Ezt a rendőrség tartozásának kifizetésével, új vezetéssel, új iránnyal és új törvényekkel meg is tették. Kiemelte: a 600 távozó jelentős része nem önszántából, hanem a testület kérésére távozott a rendőrségtől. Úgy vélte: bár vannak hiányosságok, de a kormány jó úton jár. Mirkóczki Ádám nem fogadta el a választ, de a képviselők 211 igen, 42 nem és 1 tartózkodással igen.

LMP: lesznek-e felelősei az uniós támogatások visszaéléseinek?

Vágó Gábor (LMP) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kapcsán kérdezett. Szerinte az elmúlt fél évben “sorra estek ki a csontvázak szekrényből”, pedig a támogatások ellenőrzése külön vezetőt is kapott az NFÜ-n belül. Példaként említette, hogy a nagyobb volumenű pályázatokat szinte mindig a Közgép nyeri vagy egyedül, vagy konzorciumban. Azt kérdezte a kormánytól: mi folyt itt három évig, miféle szabadrablás és ki adott erre engedélyt? Az ellenzéki képviselő visszaélésekért felelős vezetők megnevezését sürgette.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár válaszában úgy fogalmazott: az LMP-s képviselők folyamatosan magyar cégek pályázati sikereit kérdőjelezik meg, ahelyett, hogy külföldi cégek – például a Strabag, vagy a Swietelsky – sikereit firtatnák. Hangsúlyozta: a magyar építőipar 60 százalékát külföldiek “uralják” és ők viszik ki a hasznot az országból. Éppen ezért a kormánynak igenis az a célja, hogy magyar vállalkozásokat átlátható formában helyzetbe hozzanak.
Lázár János leszögezte: az NFÜ minden eddigi nyertes pályázótól kért nyilatkozatot arról, hogy offshore-cégek-e. A 46 ezer érintett vállalkozásból 34 ezer válaszolt csak. Éppen ezért a kormány október 26-án reggel nyilvánosságra hozzák, hogy ki nem válaszolt és azok esetében azonnal, egyoldalúan eláll az NFÜ a pályázattól.
Szerinte ez is annak a jele, hogy a kormány arra törekszik, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba.
Vágó Gábor nem fogadta el az államtitkári választ, de az Országgyűlés 213 igen és 65 nem szavazattal megtette azt.

Krónika 3. rész (interpellációk)

Budapest, 2013. október 21., hétfő (MTI) – Az emberi jogi szervezetekről, a budapesti Bálna-beruházásról, az amerikai lehallgatási ügyről, a munkahelyek megvédéséről, valamint a hulladékszállításról szóltak az interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésén.

Fidesz: miért hallgatnak a jogvédő szervezetek?

A liberális jogvédő szervezeteket bírálta Ágh Péter (Fidesz), amiért azok szerinte semmit sem tesznek bizonyos, burkoltan vagy nyíltan rasszista, gyűlöletkeltő, cigányellenes megnyilvánulások esetében. A politikus emlékeztetett a 2006-os rendőri brutalitásokra, de szólt Bajnai Gordon szervezetének internetes játékáról, vagy a szobordöntésről, illetve Gyurcsány Ferenc kampánypénzekkel kapcsolatos megnyilvánulásáról.
A szervezetek közül az Amnesty Internationalt, valamint a Magyar Helsinki Bizottságot említette. Kétarcúnak nevezte a szervezeteket, és feltette a kérdést: miért hallgatnak?
Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára megerősítette azt a véleményt, hogy a liberális ellenzéktől sem áll távol a rasszizmus és a cigányellenesség. Emlékeztetett a többi közt egy, a szocialisták levelezőlistáján az otthonszüléssel kapcsolatban keringő, rasszista tartamú e-mailre.
Szólt a Milla honlapján Orbán Viktorról közzétett képről is, amelyen a miniszterelnököt elsötétített arccal szerepeltették. Szerinte a baloldali szövetségen belül úgy tekintenek a cigányokra, mint megvásárolható szavazatokra.
Bírálta a jogvédő szervezeteket, amelyek – bár sokszor közpénzből működnek – mégis ilyen esetekben csöndben maradnak – tette hozzá.
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: változott az árvízvédelmi épületek besorolása?

Pál Tibor (MSZP) a budapesti beruházásról, a Bálna elnevezésű épületről szólva azt mondta: egyes szakmai vélemények szerint az része a budapesti árvízvédelmi rendszernek, ezért szükséges bizonyos munkákat közbeszereztetés nélkül elvégeztetni, 1,3 millió forintért.
A képviselő aggályosnak tartotta a sietséget, mivel a júniusi rekord árvíznél sem jelentett gondot, hogy addig nem készült el az épület.
Feltette a kérdést: változott-e az árvízvédelmi épületek besorolása?
Tállai András, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára azt mondta: a besorolás nem változott. A szakasz nem tartozik a BM illetékességébe – válaszolta arra, hogy az épület része-e az árvízvédelmi rendszernek.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 202 igen, 69 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta azt.

A Jobbik a Snowden-ügyről

Németh Zsolt (Jobbik) az Edward Snowdenhez köthető kiszivárogtatási üggyel kapcsolatban azt kérdezte: mit tesz ez ügyben a kabinet, nincs-e nemzetbiztonsági veszély?
Megfogalmazása szerint a Szovjetuniót megszégyenítő módon figyeli meg az embereket a nyugati világ, a kormány azonban hallgat. Vajon azért, mert nem tudják, hogy Brüsszelhez vagy Washingtonhoz kell-e igazodni? – kérdezte.
Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára azt válaszolta: az ügy adatvédelmi aspektusa az Európai Unió kompetenciája, így a tagok közösen kérnek tájékoztatást az Egyesült Államoktól és fogalmazzák meg aggályaikat.
Az ügy folyományaként az unió és az Egyesült Államok magas szintű biztonsági munkacsoporotot állított fel, amely már megkezdte a tárgyalásokat a kiegyensúlyozott szabályozás létrehozása érdekében. Az EP is kiemelten kezeli a kérdést – fűzte hozzá, “a magyar kormány pedig nem lapít”, hanem intézményes, uniós kereteken belül szembesíti az Egyesült Államok illetékeseit a kérdésekkel – jelentette ki.
A választ a Ház fogadta el, 209 igen, 45 nem szavazattal, tartózkodás nélkül.

A KDNP a munkahelyvédelmi törekvésekre kérdezett rá

Aradszki András (KDNP) arról beszélt: a kormány foglalkoztatási törekvésének egyik legfőbb eszköze a járulékok differenciált csökkentése. Sorolta azokat a kedvezményeket, amelyeket a munkahelyvédelmi akcióterv keretében vezetett be a kabinet.
Azt kérdezte: az 53 év feletti, munkanélküli nőket hogyan segíti a kormány?
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a munkahelyvédelmi akció jelentőségéről szólt. Beszámolt egy új, az 55 év feletti nőket segítő programról is, amelynek keretében a munkaadó tíz hónapig a teljes bérköltséget megkapja azok esetében, amiknek legfeljebb egy év szükséges a negyvenéves munkaviszony eléréséhez.
A kereszténydemokrata képviselő elfogadta a választ.

MSZP: ki szállítja el a szemetet a Heves megyei településekről?

Sós Tamás (MSZP) aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy 22 Heves megyei településen mondta fel januártól a szemétszállítást egy önkormányzati vállalkozás, miután a képviselő által elhibázottnak nevezett rezsicsökkentés által kevesebb díjat szedhet be a munkáért, mint annak költsége.
Még nem késő megakadályozni a katasztrófát – mondta -, a helyzet bizonyíték arra, hogy a populista intézkedés – kiegészítve az útdíjjal – rossz úton halad.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár kijelentette: lesz szolgáltató januártól. Honnan feltételezi, hogy a helyzet előáll januártól? – kérdezte.
Szerinte a kormány realista, amikor költségcsökkentő intézkedéseket hoz.
Az Országgyűlés 207 igen szavazattal, 65 nem és 1 tartózkodással elfogadta a választ.

Krónika 4. rész (azonnali kérdések)

Budapest, 2013. október 21., hétfő (MTI) – A Hunvald- és Weinek-ügyről, Meggyes Tamás mentelmi jogáról, a 2006-os őszi eseményekről és a devizahitelekről volt szó egyebek között az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

Az MSZP a Hunvald-ügyről és Meggyes Tamás mentelmi jogáról

Harangozó Tamás először a Hunvald- és Weinek-ügy kapcsán intézett azonnali kérdést a legfőbb ügyészhez. Felidézve az előző heti felmentő ítéletet és az indoklást azt mondta: hány bírósági ítéletnek kell kimondania a központi nyomozó főügyészség “csapnivaló és a gyanú szerint politikailag motivált munkáját”, hogy annak valamilyen következménye legyen a legfőbb ügyészségen.
Másodikként Meggyes Tamás-ügyét hozta fel, s a volt esztergomi polgármestert idézte, aki azt mondta: ha ügy lesz, az annak tudható be, hogy a politikai megrendelések nem ismeretlenek az igazságszolgáltatásban. Itt milyen politikai befolyás érte őket, ha érte egyáltalán? – kérdezte.
Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese visszautasította, hogy politikai szerepet töltenének be. Semmilyen ügyben nincs ilyen jellegű tevékenységük – szögezte le. Hozzátette: az első ügynél vagyon elleni bűncselekmények képezték a vád tárgyát. Az ügyészség fellebbezést jelentett be az ítélet miatt, így az ügy jogerős elbírálása a későbbiekben várható. Meggyes Tamás mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatban azt mondta: a döntés után lehet állást foglalni arról, hogyan alakul a büntető eljárás sorsa. Az esetleges szakmai hibák eddig sem maradtak következmények nélkül, és ez a jövőben is így lesz – jelezte.

Jobbik: elégedettek az igazságszolgáltatással a 2006-os események kapcsán?

Gaudi-Nagy Tamás a 2006-os őszi eseményeket idézte fel, s arra volt kíváncsi, hogy elégedettek-e az igazságszolgáltatással, és hogy a rendőrterror felelősei szabadlábon vannak?
Navracsics Tibor, igazságügyi miniszter felidézte, hogy a választások után az új Országgyűlés elfogadott egy határozatot, amelyben megkövetett minden áldozatot és bocsánatot kért azoktól, akiket alapjogi vagy testi sérelem ért. Kifejtette: eddig 149-en részesültek kártérítésben, mintegy 300 millió forint értékben. Emellett 15 emberrel szemben született elmarasztaló ítélet a büntetőeljárások eredményeként, 15 eljárás folyamatban van, és 54 emberrel szemben fegyelmi eljárást rendeltek el. A büntetőeljárás bírói szakasza a rendőri vezetők ellen szeptemberben kezdődött el – jelezte.
A jobbikos politikus erre reagálva úgy fogalmazott: nem lehetnek elégedettek, és úgy érzi, a miniszterelnök-helyettes és a kormányfő sem az. Azt kérte, fogjanak össze, és tegyék rendbe 2006 őszének igazságát, “mert ha így folyatjuk, visszajönnek a szemkilövetők és mindannyiunk szemét kilövik”.
A miniszter úgy válaszolt: az igazság kiderítésének oldalán állnak. Neki mint szakminiszternek, tiszteletben kell tartani a bírósági ítélkezést, és azt nem minősítheti, abba nem szólhatnak bele. Mindannyian elkötelezettek ugyanakkor a teljes körű igazság kiderítése érdekében – rögzítette.

LMP a legfőbb ügyészhez: miért nem indítanak hivatalból eljárást a devizahitelek miatt?

Vágó Gábor (LMP) a legfőbb ügyésztől azt kérdezte, miért nem indítottak hivatalból eljárást a devizahitelek miatt. Mint elmondta: a devizahitel hibás termék, így pénzügyi-fogyasztójogi kérdésről van szó, és szerinte az ügyész perbeli fellépési joga az alaptörvényből levezethető. Lépni kellene, több százezer család sorsa múlik ezen – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Indítanak-e közérdekű keresetet, amikor a jogi lehetőség megvolna rá? Mi ez a tehetetlenség a részükről? – tette fel a kérdést.
Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese kiemelte: kérhetik a bíróságtól a tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását, ha az általános szerződési feltételként fogyasztói szerződés részévé vált. Az ügyészség minden olyan esetben vizsgálatot folytat hivatalból, amikor a hatáskörébe tartozó konkrét törvénysértésről, erre utaló adatról, mulasztásról tudomást szerez. Számos esetben indítottak pert még pénzügyi intézmények ellen is az általános szerződési feltételekben meghatározott kikötések tisztességtelen volta miatt. A kért lépésre azonban hatáskör hiányában nincs lehetőségük – jelezte.

Fidesz: példátlan bizonyítékhamisításba keveredett a baloldal

Kocsis Máté (Fidesz) a bajai időközi önkormányzati választás kapcsán készül videofelvétel kapcsán azt mondta, hogy az elmúlt napokban a baloldal egy példátlan bizonyítékhamisítási ügybe keveredett.
A rendszerváltozás óta nem történt a magyar közéletben ilyen eset – jelentette ki, hozzátéve, hogy a baloldal hataloméhsége akkora, hogy már a” legvisszataszítóbb húzások” is beleférnek, ha a politikai ellenfelek lejáratásáról van szó.
A képviselő azt akarta megtudni, hogy kik a felelősei a hamisítási botránynak, hogyan került a hvg.hu-hoz a felvétel, illetve mi igaz a Blikknek abból az információjából, hogy egy országgyűlési képviselő is érintett az ügyben.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, hogy  Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közlése szerint a szóban forgó felvétel két nappal a választás után készült. A rendőrség azonosította a felvétel szereplőit, akik kihallgatásuk során elmondták, hogy a videót a választás után, a jelenlévők tudtával készítették, és egy megrendezett felvételt játszottak el megrendelésre.
A felvételt kiírták egy CD lemezre, amit végül közreműködőkön keresztül az MSZP székházába vittek – közölte. A nyomozás továbbra is zajlik, minden esély megvan arra, hogy a teljes igazság kiderüljön – hangsúlyozta az államtitkár.

Krónika 5. rész (azonnali kérdések, kérdések)

Budapest, 2013. október 21., hétfő (MTI) – Az iskolaigazgatók kinevezéséről, a Hajdú-Bét ügy károsultjainak kárpótlásáról, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról és a nettó bérek alakulásáról is beszéltek a képviselők a parlament hétfői ülésén folytatódó azonnali kérdések során.

MSZP: miért nem nevezték ki a városlődi iskola igazgatóját?

Pál Béla (MSZP) azt mondta, hogy a Fidesz kormányzásának egyik vesztese az oktatás, ahol az átgondolatlan intézkedések zavaros helyzetet és bizonytalanságot eredményeztek. A politikus azt akarta tudni, hogy miért nem nevezték ki újra a Veszprém megyei városlődi iskola korábbi igazgatóját, aki általános támogatottságot élvezett és egyetlenként pályázott erre a posztra.
Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár válaszként közölte: az oktatásügy működik, a gyerekek és a szülők elégedettek, “az egy-két döccenő, ami van, mindig is volt, mindig is lesz”. A konkrét kérdésre felelve azt mondta, a döntéshozó az igazgatók kinevezésekor nem köteles indokolni a véleményét. Ahol eredménytelenek lettek a pályázatok, azokon a helyeken megbízott igazgatók vezetik az intézményeket, mégpedig jól – jelentette ki.

Jobbik: nincs rend az NFÜ-nél

Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) továbbra sincs rend, mert egy magyar kft. egy Lichtensteinbe bejegyzett céggel együtt “gond nélkül” jutott hozzá 126 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz. Az offshore hátterű szervezet most szeptember is 45 millió forintot kapott – közölte.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter úgy felelt: az NFÜ-nél kialakult egy olyan szervezeti kultúra, amelyik sok esetben nehezen követhetővé teszi a pályázatokat, illetve a pénzek odaítélését és felhasználását. A Miniszterelnökséghez pár hónapja került az NFÜ, és még folyik az ügynökség átvizsgálása – közölte. Egyúttal leszögezte: nem vonja kétségbe a Miniszterelnökséget vezető Lázár János elkötelezettségét.

KDNP: milyen kárpótlást kapnak a Hajdú-Bét károsultjai?

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) arról beszélt, hogy az eddigi mellett milyen további támogatásokat kapnak a Hajdú-Bét ügy károsultjai. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy kik jogosultak a fejenként mintegy 2,2 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra és hogyan kompenzálják a már elhunyt gazdák örököseit.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, a felszámolás alá került cég vagyontárgyai nem nyújtottak fedezetet a töntretett kistermelők kárának enyhítésére. A kormányzat a jogosultak körének meghatározásakor a károsult gazdálkodók és családok mellett az örökösökre és a jogutódokra is figyelemmel volt – hangsúlyozta.

LMP: lenyúlják az agrártámogatásokat

Lengyel Szilvia (LMP) arra utalt, hogy négy embert, köztük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyik vezetőjét őrizetbe vették. Szavai szerint az MVH-ban történt botrány megmutatja, hogy “nagyüzemileg folyik az agrártámogatások lenyúlása”. Azt mondta, hogy a csalássorozatban érintett a sárvári önkormányzat egyik fideszes önkormányzati képviselője.
Feltette a kérdést, hogy ha február óta tudtak a visszaélésekről, akkor a tárca miért várt nyolc hónapot a cselekvéssel.
Fazekas Sándor azt felelte, hogy a minisztérium kezdeményezte a vizsgálatot februárban, majd az erre hivatott szervek lefolytatták a nyomozást. Az információt célszerű volt nem nagydobra verni, hogy a csalók ne nyerjenek egérutat – folytatta. Az érintettek rács mögött vannak, a tárca megvédte a gazdák pénzét – jelentette ki.

Az MSZP a béremelésekről

Göndör István (MSZP) azt mondta, miközben a kormányzat arról beszél, hogy 33 százalékkal, 98 ezer forintra emelte minimálbért, arról hallgat, hogy eközben a nettó csak alig négyezer forinttal, 6,5 százalékkal emelkedett – hangsúlyozta. “Hol a pénz” – kérdezte a képviselő.
Soltész Miklós azt felelte, először a szocialistáknak kellene megmondani, hogy hová tűntették el a pénzt. A szociális és családügyért felelős államtitkár adatokat sorolva közölte, hogy az éves emelésekkel a minimálbér a 2010-es 73 ezer 500 forintról 2013-ra 98 ezer forintra nőtt. Hozzátette: a szocialisták viszont nem szavazták meg az emeléseket megalapozó költségvetéseket, tehát ellene voltak a bérnöveléseknek is.

Kérdések – Jobbik: eltitkolt gyilkosság a debreceni menekülttáborban?

Kulcsár Gergely (Jobbik) arról a júniusi tömegverekedésről beszélt, amely a debreceni menekülttáborban történt. A verekedés után négy könnyű és egy súlyos sérültet szállítottak kórházba. A jobbikos politikus úgy tudja, hogy a súlyos sérült azóta belehalt a sérüléseibe, ezt azonban nem közölték nyilvánosan. Hiába csökkent a menekültek száma, a helyiek nem érzik magukat biztonságban. A Jobbik szerint az egyetlen megoldás a zárt táborrá nyilvánítás lenne, amíg nem találnak neki alkalmasabb helyet.
Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában leszögezte: Kulcsár Gergelyt félrevezették, nem történt haláleset, a verekedésben súlyosan sérült férfi állapota azóta stabilizálódott. Az elkövetők ellen egyébként büntetőeljárás zajlik – tette hozzá az államtitkár, aki kiemelte: a rendőrség megerősített szolgálatot lát el a tábor környékén és Debrecen belvárosában.

Fidesz: mikor nyit az Erkel Színház?

Vas Imre (Fidesz) azt kérdezte, hogy mikor nyitja meg kapuit a felújított Erkel Színház.
Halász János államtitkár válaszában ismertette: november 7-én Erkel Ferenc születésnapján és a magyar opera napján nyitja meg újra a kapuit a közönség előtt. Reményei szerint azok a kisebb keresetű rajongók is eljuthatnak így opera- és balett-előadásra, akik nem tehetik meg az Operaház látogatását.

Krónika 6. rész (határozathozatalok, NMHH-költségvetés)

Budapest, 2013. október 21., hétfő (MTI) – Határozathozatalokkal folytatódott a parlament munkája hétfőn. A képviselők döntöttek egyebek mellett a rezsicsökkentés megvédésről szóló nyilatkozat elfogadásáról és az OBH tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról. Ezután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012-es költségvetéséről tartottak általános vitát.

Politikai nyilatkozatot fogadtak el a rezsicsökkentés megvédéséről

Politikai nyilatkozatot fogadtak el a rezsicsökkentés megvédéséről, amire az előterjesztő Fidesz-KDNP-s képviselők indoklása szerint az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlása miatt volt szükség.
A javaslatot az Országgyűlés 279 igen szavazattal, hét nem ellenében, két tartózkodás mellett fogadta el.
“A magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait, és következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját” – olvasható a nyilatkozatban, amelyet azután terjesztettek be a parlamentnek a kormánypártok, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság jelezte, több kérdésre is választ vár a magyar kormánytól.

A parlament elfogadta az OBH tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót

Tavaly összesen 1 millió 129 ezer ügy érkezett a bíróságokra, amelyek együttesen 1 millió 116 ezer határozatot hoztak. A bíróságok több mint tízezer alkalmazottal dolgoztak, és mintegy 80 milliárd forintból gazdálkodtak.
Mindez az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2012-es tevékenységéről szóló beszámolóból derül ki, amelyet 246 támogató szavazattal, 39 tartózkodás mellett, 22 nem szavazattal fogadott el a Ház.
Tavaly 42 ügyáthelyezési döntés született, ebből 32 kiemelt ügy volt. Döntően gazdasági ügyeket helyeztek át, a legtöbbet a központi régióból. A legnagyobb befogadó – nyolc üggyel – a Miskolci Törvényszék volt.
Handó Tünde, az OBH elnöke a beszámolóról szóló parlamenti vitában azt mondta: egy Kőszeg méretű város lakosságával vetekszik a bírósági szervezetben dolgozó 10 658 ember száma, akik közül 2767 bíró. A bírák 70 százaléka nő; legkisebb bíróság egy bíróval a zirci, a legnagyobb, 257 bíróval a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Az Országgyűlés nem járult hozzá az európai ügyészség létrehozásához
A parlament nem járult hozzá az Európai Ügyészség létrehozásához, mivel azt a Ház európai ügyekért felelős bizottságának javaslatára megállapította, hogy az sértené a szubszidiaritás elvét.     A képviselők 280 igen szavazattal, 27 nem ellenében és 1 tartózkodással fogadták el az erről szóló országgyűlési határozatot.     A parlamenti bizottság a döntés alapjául szolgáló előterjesztés indoklásában azt írta, hogy egyetért a Brüsszelben megfogalmazott elképzelés céljával, ugyanakkor a tagállamok büntetőjogi szuverenitásának korlátozását nem támogatja. Hangsúlyozzák, az európai ügyész tervezete nem indokolja megfelelően az európai ügyészség létrehozásának szükségességét, emellett az európai ügyész kizárólagos utasítási jogosítványa megkérdőjelezné a tagállami ügyészségek függetlenségét.     Az Országgyűlés testülete által hivatkozott szubszidiaritás elve szerint minden döntést és azok végrehajtását azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek.

A határozathozatalokat követően a szakosított szociális és gyermekvédelmi intézmények állami átvételéről szóló törvény módosításának részletes vitáját tartották meg, amelyben azonban nem volt felszólaló.

Az NMHH 2012-es költségvetését tárgyalták a képviselők

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2012-es költségvetésének végrehajtásáról szóló általános vita expozéjában a költségvetési bizottság jobbikos elnöke, Nyikos László azt hangsúlyozta, hogy az országnak két költségvetése van: a központi és a médiaköltségvetés, és míg az előbbiről véleményt mond az Állami Számvevőszék és független könyvvizsgálók, addig az NMHH büdzséjéről nem. Ezt a helyzetet a kormány megörökölte, de semmit nem tett a helyzet megváltoztatása érdekében.
A jobbikos képviselő hangsúlyozta, hogy így az Országgyűlés szakmai mulasztást követ el, ezért meg kellene bízni egy könyvvizsgálót a költségvetés véleményezésére.
Menczer Erzsébet (Fidesz) elmondása szerint 2012-ben a tervezett 32 milliárd forintos bevétel helyett 39 milliárd forint forráshoz jutott a hatóság, míg a kiadás 20 milliárd forint volt. A személyi juttatásokra jutó fejezetben 1,5 milliárd forintos megtakarítás jelentkezett, a pénzmaradvány jelentős részét egyebek mellett informatikai kiadásokra és tartalékképzésre fordították.
Novák Előd (Jobbik) azt mondta, 18 milliárd forinton “ült” az NMHH, de ennek semmilyen oka nincs. Kiemelte, hogy 6 milliárd forintot egy nyilvántartás létrehozására fordítottak, a képviselő azonban úgy vélte, hogy ekkora összeget még az amerikaiak sem költenek adatbázisra.
Felvetette még a köztelevízió székházbérlésének ügyét, amellyel legkevesebb 50 milliárdos kárt okoztak, ennek ellenére egyetlen szocialista politikus sem került a vádlottak padjára.
Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

Krónika 7. rész (NMHH-költségvetés, nemzetstratégiai fúziók, napirend lezárása)

Budapest, 2013. október 21., hétfő (MTI) – A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2014-es költségvetésének tárgyalásával, majd a nemzetstratégiai fúziók versenyhatósági vizsgálat alóli mentességéről szóló törvényjavaslat általános vitájával zárult a parlament hétfői ülésnapja.

Az NMHH 32 milliárdos bevétellel számol 2014-ben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2014-ben 32 milliárd forintos bevétellel számol – derült ki az erről szóló általános vitából. Nyikos László, a költségvetési bizottság jobbikos elnöke, a napirendi pont előadója elismételte a hatóság 2012-es költségvetésével kapcsolatos vitában általa elmondottakat, mi szerint szakvéleményt kellene kérni a büdzséről.
Menczer Erzsébet (Fidesz) felszólalásában kifejtette, hogy 2014-ben is képez tartalékot a hatóság, amelyet befektetnek és a várható kiadások miatt elkülönülten kezelik. Az NMHH létszámát 650 fővel tervezik, az esetleges létszámbővítést a visszafogott bérpolitikai kiadások miatt képesek lesznek fedezni. A dologi kiadások 8 százalékkal csökkennek – tette hozzá.
Novák Előd (Jobbik) ismét a tartalékképzést bírálta, szerinte 10 milliárd forint sok. Emellett örömtelinek nevezte, hogy a hatóság bevételeiből fent tudja tartani magát, de jobb lenne, ha a közmédia működésére átcsoportosítanának ezekből a bevételekből, így csökkentve az állam terhét.
Szerinte a hatóság bevételeit úgy lehetne növelni, hogy a emelik a kiszabott bírság összegét. Azt mondta, olyan büntetési tételeket kell megállapítani, amely legalább a felderítés adminisztrációs költségeit fedezik, egyúttal nevetségesnek nevezte a TV2 és az RTL Klub évi 25 millió forintos frekvenciadíját.
Nyikos László a vita végén elmondta még, hogy az NMHH saját bevételeinek megalapozottságáról nincs olyan jelentés, amelyet a központi költségvetésnél kérnek, ezért most “homályban tapogatóznak”.
A felszólalás után az általános vitát az elnöklő Jakab István lezárta.

Fidesz: ne vizsgálhassa a versenyhivatal a stratégiai fontosságú fúziókat

A nemzetstratégiai fontosságúvá nyilvánított vállalati fúziókat ne vizsgálhassa a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – mondta a fideszes Koszorús László, az erről szóló törvénymódosító javaslatát ismertetve.
A kormánypárti politikus indoklása szerint a változtatás növelné a jogbiztonságot és az átláthatóságot. A nemzetstratégiai fontosságról a kormány rendeletben dönthet a közérdekre hivatkozva.
A szocialista Göndör István azért bírálta a törvényjavaslatot, mert szerinte így a kabinet a jövőben “bármire rámondhatja, hogy nemzetstratégiai jelentőségű”, így lehetővé téve az általuk kívánt, a versenyt korlátozó gazdasági egyesüléseket.
A jobbikos Magyar Zoltán egyetértett azzal, hogy nemzeti érdekre hivatkozva korlátozható a GVH hatásköre. Az ellenzéki politikus emellett garanciákat várna arra, hogy a törvénymódosítás például ne a Fidesz holdudvarát szolgálja.
Az LMP-s Vágó Gábor szintén pártja azon aggodalmát fogalmazta meg, hogy a kormányoldal egy konkrét eset miatt szeretné elfogadni a törvényjavaslatot.

Az ülést vezető Jakab István lezárta a javaslat általános vitáját, majd a jobbikos Novák Előd Rongyos Gárdára emlékező napirend után felszólalását követően az ülésnapot is bezárta.
Az Országgyűlés kedden reggel folytatja munkáját, majd a hét második felében, csütörtökön és pénteken a jövő évi költségvetést tárgyalja

Forrás : MTI

Nézze újra a Duna TV-n :Közvetítés a Parlament üléséről
2013.10.21.

A jövő évi költségvetés tárgyalásába kezd a parlament

A jövő hét valamennyi munkanapján ülésezik az Országgyűlés. A képviselők hétfőn megválaszthatják az új nemzetiségi ombudsmanhelyettest, valamint elfogadhatják a kormányoldal rezsicsökkentést védő politikai nyilatkozatát. Csütörtökön és pénteken a jövő évi költségvetési javaslatról tárgyalnak harmincórás időkeretben.

A Ház jövő heti első ülése hétfőn, 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, amelyeket interpellációk, azonnali kérdések és kérdések követnek.
Ezután a nemzetiségi jogokat védő ombudsmanhelyettes személyéről szavaznak. Kállai Ernő eddigi biztoshelyettes mandátuma szeptember 24-én járt le. Utódjának Székely László, az alapvető jogok biztosa Szalayné Sándor Erzsébet egyetemi docenst, a Pécsi Tudományegyetem volt dékánját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetőjét javasolta. Az alapvető jogok biztosának helyettesét hat évre választja a parlamenti képviselők kétharmada, titkos szavazással.
Elfogadhatják továbbá a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal tavalyi tevékenyégéről szóló beszámolókat, valamint azt a kormánypárti politikai nyilatkozattervezetet is, amely a rezsicsökkentést védené az Európai Unióval szemben. Utóbbi dokumentumban fideszes és kereszténydemokrata képviselők azt írták, a brüsszeli bürokrácia “előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni” Magyarországra, a rezsicsökkentés eltörlését, visszavonását sürgetve. “A magyar Országgyűlés ezt a nyomásgyakorlást a profitjukat féltő közműszolgáltató cégek érdekében tett lépésnek tekinti, és a leghatározottabban visszautasítja” – rögzíti a nyilatkozat, amelynek szövege szerint a magyar parlament elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a csaknem 2,5 millió magyar állampolgár aláírásával megerősített döntését a rezsicsökkentés politikájáról.
A hétfői szavazásokat követően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012-es zárszámadásáról, valamint a hatóság jövő évi költségvetéséről tartanak általános vitát.
Kedden korábban tárgyalni kezdett javaslatok vitáit folytatják a képviselők, így ismét hozzászólhatnak például a katasztrófavédelmi törvény módosításához, amelyet egyebek mellett arra hivatkozva kezdeményezett a kormány, hogy a közmunkások is bevethetők legyenek a katasztrófaelhárításban.
A szerdai, október 23-i nemzeti ünnep után a 2014-es költségvetés, összesen harmincórás időkerettel meghirdetett általános vitáját bonyolítja le a Ház, várhatóan csütörtök reggel 9 órától péntek délutánig. A napirendi pont tárgyalása 40 perces miniszteri expozéval kezdődik, amelyet az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökeinek 30-30 perces felszólalása követ. A képviselők a frakciók vezérszónokai után kapnak szót, akik egyenként szintén fél órában fejthetik ki képviselőcsoportjaik álláspontját.

Forrás : MTI

Mi történt május 6-án az Országgyűlésen?

Nagyon sok esemény történt május 6-án a magyar Országgyűlésen.Az MTI összefoglalója szerint ez történt:

Az Országgyűlés plenáris ülése 2013. május 6-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás

A magyar sport napjáról, a trafikokról, a mentők napjáról, az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárásról, valamint a cionizmus és bolsevizmus áldozatainak emlékére szervezett demonstrációról szóltak a napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Ezt megelőzően Kövér László házelnök bejelentette: Schiffer András és hat képviselőtársa bejelentette, hogy megalakították az LMP képviselőcsoportját. Bejelentésüket állásfoglalás kialakítására a házelnök kiadta az alkotmányügyi bizottságnak – tette hozzá. A döntésig továbbra is a független képviselők jogait gyakorolhatják. Közölte azt is: Balogh József május 2-ától kilépett a Fidesz frakciójából és független képviselőként folytatja munkáját.

Simicskó: a kormány sokat tett a sport fejlesztése érdekében

Az Emberi Erőforrások Minisztériuménak sportért felelős államtitkára a magyar sport napja alkalmából kijelentette: van okunk ünnepelni, hiszen Magyarország sport nagyhatalom. Simicskó István azt mondta: a sportnak stratégiai jelentősége van, ezért a kormányzat kiemelt ágazatként kezeli.
Varga László (MSZP) szerint nem igazolható, hogy több forrás jutna a sportra, azt mondta: inkább máshogyan osztják el a forrásokat.
Volner János (Jobbik) rámutatott: a mindennapos testnevelés feltételei még nem adottak az iskolákban.
Rogán Antal (Fidesz) azt hangsúlyozta: a kormány jelentősen növelte a sport támogatását. A szocialisták bírálatáról szólva közölte: az ő idejükben nem épült semmi.

MSZP: a kormány újraosztja a dohánypiacot

Tóth Csaba (MSZP) kijelentette: 1934-ben is a trafikbotrány okozott felzúdulást a parlamentben de “most pofátlanul újraosztják az 500 milliárd forintos dohánypiacot” – fogalmazott. Utalva egy jogvédő szervezet állásfoglalására, kijelentette: a korrupció rendszerszintű.
Emlékeztetett az eredetileg megfogalmazott célokra: a dohányzás visszaszorítására vagy a megváltozott munkaképességűek “helyzetbe hozására”. A képviselő a pályázat eredményének érvénytelenítését várta, és olyan új pályázat kiírását, amely biztosítja az eddigi trafikosok megélhetését.
Fónagy János, a gazdasági tárca államtitkára azt hangsúlyozta: nyilvános koncessziós pályázat mellett zajlott az eljárás, lebonyolítása pedig a törvényi rend betartásával, a célok figyelembe vételével zajlott. A koncessziós pályázatok megismerésével kapcsolatban azt mondta: a koncesszióról szóló törvénynek megfelelően a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. az eljárás lezárulta után a szükséges adatokat nyilvánosságra hozza.
Az államtitkár válaszát Tóth Csaba bekiabálással zavarta meg, amiért Kövér László házelnök rendre utasította. Úgy fogalmazott: “moderálja magát, ne óbégasson be”.

A KDNP a mentők napjára emlékezett

Puskás Tivadar (KDNP) a május 10-ei mentők napjáról szólva a mentőszolgálat történetét elevenítette fel. Elmondta, 231 mentőállomás működik Magyarországon. 2010 óta az egészségpolitika ismét prioritásként kezeli a mentőszolgálat fejlesztését – hangsúlyozta.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a jövőről szólva közölte: fejleszteni fogják a mentés irányítását, az ügyelet szervezését. Bevezetik a sürgősségi akadémiát, és a következő időszakban további 200 új mentőautó érkezik.

Fidesz: nagyvállalati lobbiérdekek miatt bírálja Brüsszel Magyarországot

Rogán Antal (Fidesz) a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásról szólva közölte: a brüsszeli bizottság a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok bűnei miatt bünteti az országot.
Miért igazságtalan az Európai Bizottság Magyarországgal szemben? – tette fel a kérdést. Szerinte a hiba valószínűleg a hiány csökkentésére alkalmazott módszerekkel van, Magyarország ugyanis nem a családokat adóztatta, hanem az itt működő multinacionális vállalatokat. Úgy vélte: nagyvállalati lobbiérdekek húzódnak meg a brüsszeli bizottság döntése mögött.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta: 2004 és 2010 között egyszer sem volt 3 százalék alatt a hiány, “így az ország tartósan szégyenpadra került”. A kormány az elmúlt években igazolni tudja elkötelezettségét a hiány leszorításában – mondta.
Közölte azt is: 2012 őszén az Európai Bizottság újabb és újabb intézkedéseket várt el a hiány csökkentése érdekében, vagyis olyan követeléseket fogalmaztak meg, amely a gazdasági növekedésünket csökkentette.

Jobbik: a miniszterelnök egy személyben kívánja gyakorolni mindhárom hatalmi ágat

Balczó Zoltán (Jobbik) visszautasította azokat az európai bírálatokat, miszerint Magyarországon nem létezne a jogállam, az alkotmányosság, ugyanakkor azt mondta: múlt héten úgy tűnt, mint ha a miniszterelnök egy személyben kívánná gyakorolni a törvényhozói, a végrehajtói és bírói hatalmat.
Emlékeztetett arra: a cionizmus és bolsevizmus áldozatainak emlékére bejelentett rendezvényt a rendőrség először tudomásul vette, majd Orbán Viktor miniszterelnök utasítására betiltotta, de fellebbezésre a bíróság mégis engedélyezte azt. Kijelentette: nem hajlandó elfogadni, hogy zsidóellenes demonstrációt szerveztek volna. Magyarországon vannak antiszemita jelenségek, de nincs antiszemitizmus – közölte.
Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: az olyan demonstráció vagy retorika, amelyet a Jobbik alkalmaz, árt az országnak, rontja a hitelét, alapot ad arra, hogy Magyarországot egy torz kép vegye körül.
Hozzátette: az alaptörvény értelmében a véleménynyilvánítás szabadsága nem irányulhat a nemzet vagy etnikai, vallási közösségek méltóságának megsértésére. Az egyesülési joggal való élés nem valósíthat meg bűncselekményre felhívást, nem irányulhat mások szabadságának sérelmére.
Szerinte a tüntetés egyes közösség direkt provokálására szerveződött.

Az adózási szabályokról, nagyköveti posztokról, a kormány személyzeti politikájáról, a zsebszerződésekről és a szombathelyi vonatközlekedésről is kérdezték a képviselők a kormányt az interpellációk között a parlament hétfői ülésén.

MSZP: ki jár jól, a kkv-k vagy a kormány?

Tóth Csaba felidézve a kisadózó vállalkozásokat és kisvállalati adózókat érintő szabályokat és azt mondta: a munkahelyvédelmi akcióterv keretében meghirdetett két adónem első hallásra jónak tűnt, de ahogy sejtették, számos probléma merült fel azokkal kapcsolatban. A várt több százezres tömeg helyett alig 60 ezren léptek át, és az előzetesen vártnál jóval kevesebb bevétel folyt be a költségvetésbe – mutatott rá. Úgy tűnik, a vállalkozások nem nagyon kérnek a kormány tehercsökkentési elképzeléseiből – jegyezte meg, hozzátéve: továbbra is hiányzik a kkv szektor célzott támogatása. Még mindig úgy gondolják, hogy az idei évre várt 204 milliárdos adóbevétel teljesülni fog? – kérdezte a szocialista politikus.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta: a két új adónemet a “választás szabadsága mozgatja, de megérti, ha egy szocialistának nehéz ezt felfogni”. Az adatok szerint a két új adónem mintegy 100 ezer munkahely megtartását segíti elő – fejtette ki. A kormány ahol lehet könnyít a feltételeken, így a kisadózók tételes adójánál lehetővé válik, hogy év közben is bejelentkezhessenek – jelezte. Kitért arra is, hogy egy új adó bevezetésénél meg kell várni, amíg a vállalkozások reagálnak rá.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 210 igen, 74 nem, 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Jobbik a nagyköveti kinevezésekről

Gyöngyösi Márton interpellációjában a skopjei, a bukaresti, és a ljubjanai nagyköveti posztokat betöltő személyeket tette szóvá, majd arról beszélt, hogy sokan nem értik, Alföldi Róbert hogyan tölthette ki mandátumát a Nemzeti Színház élén, hogy onnan az Operaházhoz távozhasson. Érthetetlennek tartotta továbbá, hogy a MOL 100 százalékos tulajdonú leányvállalatának hogyan lehet igazgatósági tagja Medgyessy Péter, aki csak 2012-ben 15 millió forintos tiszteletdíjban részesült. Sokakban felmerül, hogy a kormány azért tehetetlen, mert a háttérben “lepaktáltak a szociálliberális körökkel”, vagy mert az egykori D-209-es zsarolja Önöket.
Navracsics Tibor igazságügyi miniszter azt mondta, tényeket kér, nem állításokat. Hozzátette: a mindenkori elszámoltatási biztos 1442 ügyet vizsgált, ebből 60 büntetőfeljelentés született. Ezekben az ügyekben a bíróságnak, az ügyészségnek kell eljárnia, és mint mondta, reméli ezeket nem a kormányon fogja számon kérni. Kiemelte: Szentiványi Istvánt személyesen ismeri, becsületes embernek tartja, aki nagyon sokat tett és tesz, hogy Szlovéniában Magyarország megbízható stratégiai partner legyen. Hasonló a helyzet Bencze József skopje-i nagykövettel, Füzes Oszkár ügyében pedig szerinte a képviselő Victor Ponta álláspontját képviseli a másik oldalról, és felidézte, hogy a székely zászló kapcsán kis híján kiutasították Romániából a nagykövetet. Egy nagykövetnek mindig és mindenkor egy mércéje van: a nemzeti érdeket mennyire hatékonyan és becsületesen védi. Ők így tesznek, függetlenül attól, milyen tevékenységet láttak el korábban. Alföldi Róbert 2013.június 30-ig volt megbízatása, ezután nem ő lesz a Nemzeti Színház igazgatója – mondta, majd hozzátette: a MOL-lal kapcsolatos állításokat szintén nem minősíti.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 219 igen 35 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Fidesz a zsebszerződésekről

Font Sándor (Fidesz) azt kérdezte a kormánytól, hogy az előző MSZP-kormányok ideje alatt kötött zsebszerződések elleni küzdelemben elegendő lesz a földalap számára idén rendelkezésre álló 4 milliárd forint az ilyen földterületek megvásárlására, vagy kisajátítására. Emlékeztetett rá, hogy az új törvények szerint akár 5 év börtönbüntetés is kiszabható az ilyen szerződésben résztvevőknek, de önként jelentkezés esetén mentesülhetnek a büntetések alól. Szerinte éppen ezért egyre többen próbálják meg legalizálni a földtulajdonukat, így várhatóan a rendelkezésre álló négymilliárd forint sem lesz elegendő a földvásárlásra.
Budai Gyula államtitkár válaszában hangsúlyozta: a négymilliárd forint nem elegendő, de a nemzeti parkok ugyanezen célra 2013-ban 2 milliárd forintot kaptak és ezzel együtt már jobb a helyzet. Ismertette: a földalap és a nemzeti parkok összesen 10 ezer hektár földet vásároltak meg 2012-ben és 2013-ban, vagyis egyre kedvezőbb a helyzet.
A választ Font Sándor elfogadta.

MSZP a szombathelyi vonatközlekedésről

Ipkovich György (MSZP) arról beszélt: 4350 forintról 4720 forintra drágult a Budapest Szombathely teljes árú vonatjegy, ami annak köszönhető, hogy a pálya egy-egy szakaszát üzemeltető MÁV és GYSEV külön-külön számolja jegyek árát. Szerinte ezzel a megyeszékhelyek közül Szombathely érhető el a legdrágábban vonattal, pedig nem az fekszik a legtávolabb Budapesttől. Azt kérdezte: lát- esélyt a kormány a “méltánytalan hátrány” megváltoztatására?
Völner Pál államtitkár hangsúlyozta: a MÁV és a GYSEV közötti vasútvonal átadás-átvétel a térség lakossága által régóta várt esemény volt tekintettel a két társaság színvonala közötti különbségre. Hangsúlyozta: a vonalon a MÁV a komfort emelésére törekszik például azzal, hogy már idén újabb vasúti szakasz villamosítása kezdődik meg. Hangsúlyozta: a jegyekkel kapcsolatos elszámolás javításához informatikai fejlesztésekre van szükség.
Ipkovich György a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 201 igen, 70 nem és 1 tartózkodással megtette azt.

A rokkantsági felülvizsgálatokról, a nevelőszülők támogatásáról és a nyelvtanulás feltételiről is kérdeztek a parlamentben a hétfői interpellációk során. Az azonnali kérdések során a kajászói gazdák és a dohánykoncessziós jogok is szóba kerültek.

A Jobbik a rokkantsági felülvizsgálatokról

Vágó Sebestyén (Jobbik) a rokkantsági felülvizsgálatokról beszélt. Szerinte az orvosok sokszor nagyon felületesen, a formai követelmények betartása nélkül és törvénytelenül végezték el ezeket a vizsgálatokat, ráadásul jogorvoslati lehetőségük sincs a betegeknek, mert a törvényben rögzített négyfős bizottság helyett csak az orvos dönt a felülvizsgálatokról. A jobbikos politikus azt kérdezte, hogy tervezi a felülvizsgálatok megváltoztatását?
Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában leszögezte: a felülvizsgálati szabályok kialakításában nemzetközi szintű szakértők vettek részt. Ráadásul a bizottságok az egészségügyi világszervezet szabályai szerint határozzák meg a rokkantság szintjét. Kiemelte azt is: a tíz százalékot sem érte az elutasítottak aránya, ami nem jelent érdemi változást és ez azt bizonyítja, hogy nem szigorodtak a szabályok.
Vágó Sebestyén a választ nem fogadta el, de a plénum 194 igen, 40 nem és 1 tartózkodással megtette azt.

A KDNP az egyszerűsítési programról

Tarnai Richárd (KDNP) a közigazgatás racionalizálásáról kérdezett. Azt szerette volna tudni, hogy pontosan milyen ügytípusokat érintett az egyszerűsítési program, amelynek célja az ügyszámok csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése volt és amelynek megvalósítása a végéhez közeledik.
Rétvári Bence államtitkár válaszában hangsúlyozta: 25 százalékkal csökkent a lakossági ügyterher. Leszögezte: a gépjárművek és ingatlanok ügyintézésétől kezdve a szociális és családügyi, vagy mezőgazdasági ügytípusokig szinte minden területen érezhető az egyszerűsítés, amely például az elektronikus dokumentálás növelését, a kevesebb adminisztrációt, vagy egyes ügyek összevonását jelentette.
Az államtitkári választ Tarnai Richárd elfogadta.

MSZP a nevelőszülők támogatásáról

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt: a nevelőszülők esetében a nevelési díj, az ellátás és az állami támogatás 3 éve nem változott, de az infláció hatására kevesebbet érnek ezek a támogatások. Éppen ezért a szocialista politikus azt kérdezte a kormánytól, hogy miért hagyják egyre rosszabb helyzetben élni a nevelőszülőknél élő gyermekeket.
Soltész Miklós államtitkár válaszában: jelenleg 12 900 gyermek él nevelőszülőknél, és átlagosan 57 550 forint támogatást kapnak a nevelőszülők. Hangsúlyozta ugyanakkor: a nevelőszülők is igénybe vehetik a családi adókedvezményt, de emellett a GYES 3 évre emelése és a rezsicsökkentés segíti ezeket a családokat is, így nem igaz, hogy nehezebb helyzetben élnének a kormányváltás óta.
Gúr Nándor a választ nem fogadta el, de a parlament 191 igen, 34 nem szavazattal és 30 tartózkodással igen.

Jobbik: a kormány nem javított a nyelvtanulás feltételein

Farkas Gergely (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy uniós szinten Magyarország az utolsók között van nyelvtudásban. A kormány mégsem tett határozott lépéseket a nyelvoktatás megreformálásának érdekében – tette hozzá a politikus, aki szerint az államnak támogatnia kellene a nyelvvizsga megszerzését.
Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára leszögezte, hogy a kormány tisztában van a nyelvtanulás fontosságával. A kabinet intézkedéseit sorolva azt mondta, megújították a nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket. Kiemelte, hogy a középiskolások a nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű érettségit tehetnek. A kormány a felsőoktatásban tanulók és a felnőtt lakosság számára is nagyszabású projekteket indított – tette hozzá.
A képviselő a választ nem fogadta el, ezt a Ház tette meg 190 igennel, 37 nem és két tartózkodás ellenében.

Varga Géza: erőszakkal fordultak a gazdák ellen

Az azonnali kérdések sorát nyitó Varga Géza (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány erőszakkal fordult a gazdák ellen, mert a Fejér megyei Kajászón a “kormány vazallusainak segítségével” és “biztonsági őrök magánhadseregének fedezete mellett” kitárcsázták a már kikelt napraforgót. A gazdák között él az a hagyomány, hogy élő kultúrnövényt nem pusztítanak el – hangsúlyozta. Emellett jogot is sértettek, amikor birtokon belül lévő gazdák ellen birtokháborítás követtek el – közölte.
Budai Gyula azt felelte: az országgyűlési képviselő féligazságokat mondott és szavai tele van csúsztatással. A kormánynak nincsen biztonsági szolgálata – szögezte le a vidékfejlesztési tárca államtitkára, aki szerint a képviselőknek a jogszabályok betartása mellé kellene állniuk.
Végül kijelentette: a tulajdonosokat megilleti az ügyben indított birtokvédelmi eljárás.

MSZP: ki kárpótolja a volt dohányárusokat?

Ipkovic György (MSZP) arra kérdezett rá, hogy ki kárpótolja azokat a korábbi dohányárusokat, akik nem jutottak koncesszióhoz. Hangsúlyozta: vannak, akik annak reményében, hogy tovább folytathatják az árusítást hiteleket vettek fel és fejlesztéseket folytattak.
Fónagy János azt felelte, hogy egyelőre nincs kár, hiszen a pályázatot nem zárták le, illetve akik már nyertek, azokkal még nem kötöttek szerződést. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, a koncessziós eljárás végén a kormány a jogszabályi keretek között mind a nyilvánosságra hozatali, mind az adatbetekintési kérelmekért helyt áll majd.

A gyermekszegénységről, a trafikügyről, a fejlesztési tárcáról, az egészségügyi ellátásról, az önkormányzatokról, valamint a Portik-ügyről is szó volt az azonnali kérdések órájában, hétfőn a parlamentben.

Fidesz: mit tesz a kormány a gyermekszegénység ellen?

Csizi Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy a gyermekszegénység csökkentéséhez több évtizeden keresztül, folyamatos erőfeszítéseket kell tenni. Jelenleg mintegy 400 ezer hátrányos helyzetű bölcsődés, óvodás és általános iskolás részesül közétkeztetésében – hangsúlyozta. Fontos, hogy ezek a gyerekek a nyáron is részesüljenek a közétkeztetésben – jelentette ki a képviselő.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: a családtámogatási rendszer egy részét elvárásokhoz kötik. A nyári gyermekétkeztetés során – amelyhez 2,4 milliárd forint támogatás nyújtanak – az önkormányzatok az élelmiszerek harminc százalékát negyven kilométeres körzetből kell beszerezni – mondta. A követelményrendszer része, hogy azok a szülők, akik valamilyen támogatáshoz jutnak, vegyenek részt a közmunkában és tartsák tisztán a lakókörnyezetüket – közölte.

MSZP: a trafikügy rablás a kisemberekkel szemben

Józsa István (MSZP) a trafikpályázatokról szólva azt mondta: sokak igazságérzetét sértő döntések után Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár újraértékelné néhány vesztes pályázat ügyét. Ki döntött valójában? – tette fel a kérdést. Ha felülvizsgálják, akkor tényleg fideszes vezetők döntöttek? Vagy most akarják befolyásolni a döntést? – sorolta kérdéseit a képviselő.
Fónagy János fejlesztési államtitkár hangsúlyozta: ügyeltek a vonatkozó törvények betartására és cél volt a dohányzás visszaszorítása. Hozzátette: az eljárás befejeztével a jogszabályi keretek között minden olyan adatot nyilvánosságra hoznak, amelyet a törvény előír. Reményét fejezte ki, hogy a szocialisták nem pillanatnyi politikai érdekek miatt kérdőjelezik meg a törvényhozás méltóságát.

Jobbik: alkalmatlan feladatára a fejlesztési miniszter

Szilágyi György (Jobbik) szerint a fejlesztési tárcáról bebizonyosodott, hogy az ottani pályázatoknál visszaélések történtek. A képviselő az úgynevezett offshore ügyről és a trafikügyről is beszélt. Mi kell még ahhoz, hogy észrevegyék a miniszter alkalmatlanságát? – tette fel a kérdést.
Fónagy János államtitkár elmondta: a trafikkoncesszió során a kormány az erre vonatkozó jogszabályokat megtartotta. Amikor az eljárás befejeződik és a koncessziós törvény arra lehetőséget ad, a dokumentumok hozzáférhetők lesznek – közölte. A pályázat a szerződések aláírásával fejeződik be, ez még nem történt meg – hangsúlyozta.

Fidesz: sikeres-e az önkormányzatok megsegítése?

Gelencsér Attila (Fidesz) bírálta a korábbi szocialista kormányokat, amelyek szerinte eladósították az országot. Az önkormányzatok adósságállományának kormányzati átvállalásáról szólva arra várt választ: sikeres-e a szocialisták által romba döntött önkormányzatok megsegítését célzó akció.
Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: amit a szocialisták tönkretettek, azt a Fidesz megpróbálja rendbe hozni. A legnagyobb horderejű lépésnek az adósságkonszolidációt nevezte, de, mint mondta, még nem értek a munka végére.

MSZP: megszüntethető-e az egészségügyi ellátás egy településen?

Gúr Nándor (MSZP) arra várt választ: rendjén van-e, ha egy 1500 fős településen megszűnik az egészségügyi ellátás. Cserépváralján ez történt, az egészségbiztosítóval szemben adatszolgáltatási problémák miatt – mondta.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azt válaszolta: a betegek nem maradhatnak ellátatlanul, ezért az folyamatosan megoldott. Hangsúlyozta ugyanakkor: az egészségbiztosító továbbra is fellép a szabálytalanság ellen, az említett esetben pedig a többi közt az átjelentkezések ellenőrzésére nem volt módja az OEP-nek.

Jobbik: tervezi-e az ügyészség újabb Portik-dossziék leporolását?

Hegedűs Lorántné (Jobbik) a napokban őrizetbe vett, hódmezővásárhelyi vállalkozók ügyét elevenítette fel. Elmondta: a város közgyűlése egy korábbi iskolaépületet pályáztatást nélkül adott el a Portik Tamás érdekeltségébe tartozó vállalkozásnak, erről pedig zárt ülésen döntött. A vállalkozás ugyanakkor nem fizetett a “feltűnően alacsony áron”, 40 millió forintért értékesített ingatlanért, hanem reklámfelületet biztosított cserébe.
Mint mondta, mindezt Lázár János akkori polgármester terjesztette a közgyűlés elé. A képviselő arra várt választ: tervezi-e a vádhatóság, hogy felülvizsgálja korábbi álláspontját, miszerint az ügyben nem történt bűncselekmény.
Polt Péter legfőbb ügyész azt mondta: vannak leporolt akták a nevezett személlyel összefüggésben, de olyanok is amelyek elévültek. A konkrét ügyben május 1-jén két őrizetbe vételt történt – mondta -, és folyamatban van a nyomozás, adócsalás ügyében, amely annál a cégnél merült fel, amelynek tagjait, vezetőit most őrizetbe vették – hangsúlyozta.

Az egészségbiztosítási felügyelet, a trafikpályázatok, a 37-es főút felújítása, a hevesi földrengés és a debreceni menekülttábor ügye is szóba került a kérdések között az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: helyes volt-e az egészségbiztosítási felügyelet megszüntetése?

Tukacs István (MSZP) a betegjogok érvényesülésére kérdezett rá, valamint arra, jó lépés volt-e az egészségbiztosítási felügyelet megszüntetése. Elmondta: 2012-ben több mint 8 ezer kérdést intéztek a felügyelethez az emberek.
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár közölte: a felügyelet 2006-ban jött létre, és a több-biztosítós modell miatt volt rá szükség. Mivel azonban a modellkísérlet megbukott, és az OEP tevékenységét mindössze három esetben vizsgálta, így működése okafogyottá vált. Hozzátette: a betegjogok érvényesülését más intézmények ellenőrzik.

A Jobbik a trafikpályázatok elbírálását kritizálta

Bana Tibor (Jobbik) a Vas megyei trafikpályázati eredményekről szólva azt mondta: több olyan pályázó nyert, aki az ország más részén is trafikot szerzett, vagyis gyakran nem helyiek kapták a koncessziós jogot. Emellett politikai összefonódást is említett a pályázatok elbírálása kapcsán.
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a családi kapcsolatok citálásának nincs különösebb értelme, majd hozzátette: ő is tudna neveket mondani a képviselő köreihez tartozók rokonságából. Megismételte: mindent a törvény szerint végeztek a pályázatok elbírálása során. Közölte: a szempontok között nem szerepelhetett a helyhez kötöttség.

A Fidesz a 37-es főút felújításáról

Mengyi Roland (Fidesz) a 37-es főút teljes felújításának időpontjáról kérdezett, mert szerinte az útszakasz állapota katasztrofális, ezért naponta több mint 10 ezer ember közlekedik szinte életveszélyben. Az út rossz állapota ráadásul gazdaságilag is rosszul érinti a zempléni, tokaj-hegyaljai térséget és méltatlan a helyzet a világörökség részét képező térségre nézve – tette hozzá.
Fónagy János államtitkár válaszában elmondta: a jelenlegi fejlesztési programban tervezik az út felújítását, ennek előkészületei készen vannak. Ismertette azt is: Orbán Viktor miniszterelnök utasította a szaktárcát a helyzet felmérésére és mihamarabbi kezelésére, ennek értelmében a leginkább balesetveszélyes szakaszok felújítása megkezdődött.

Az MSZP a hevesi földrengésről

Sós Tamás (MSZP) a Heves megyei földrengés kapcsán kérdezte a kormányt, azt szerette volna tudni, hogy áll a kárfelmérés, illetve melyik település milyen összegben kap támogatást a helyreállításhoz?
Tállai András államtitkár úgy válaszolt: 9 településen 1555 épületkár ismert eddig, az állami segítség a vis maior támogatás, de ez csak önkormányzati tulajdonú épületre vehető igénybe. Ez összesen 18 épületet jelent, körülbelül 15 millió forint értékben. Hangsúlyozta: a kárfelmérés május 7-ig tart. Szerinte egyébként a biztosítók gyorsan reagáltak a káreseményekre.

A Jobbik a debreceni menekülttábor ügyéről

Kulcsár Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy megháromszorozódott a debreceni menekülttáborban élők száma, ezzel pedig a tábor környékén elviselhetetlen közbiztonsági helyzet alakult ki. Arra volt kíváncsi, mit tesz a helyzet rendezésére a kormány.
Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában leszögezte: a Belügyminisztérium (BM) jelenleg is dolgozik a migrációs törvények módosításán, amely jelentősen szigorítaná a menekültek lehetőségeit, így például rövidítenék a menekültügyi tartózkodás idejét és menekülti őrizetet is bevezetnének. Kiemelte azt is, hogy a tábor területén a rendőrség megerősített szolgálatot lát el a helyi polgárőrök segítségével.

Elfogadta a parlament az adatvédelmi hatóság beszámolóit, módosította a hegyközségi törvényt, változtatott a népmozgalmi adatgyűjtés szabályain és egy MSZP-s javaslatot is tárgysorozatba vett hétfőn.

Elfogadták az adatvédelmi hatóság beszámolóit

Az Országgyűlés nagy többséggel – az összes frakció támogatásával, független képviselők ellenszavazatával – elfogadta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) beszámolóit, amelyek közül az egyik a hatóság 2012. január 1-jei létrejöttét mutatja be, míg a másik a tavalyi tevékenységéről szól.
Ezekből kiderül, hogy a NAIH tavaly csaknem háromezer ügyben indított vizsgálatot, ezek 87 százalékát pedig az idei év elejéig le is zárta. Az ügyek 78 százaléka adatvédelmi kérdéseket érintett, a többi közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel volt kapcsolatos.
A hatóság több mint ötszáz esetben állapított meg jogellenességet. Tizenegy alkalommal szabott ki bírságot, de csak egyszer élt a legmagasabb, tízmillió forintos bírság kirovásának lehetőségével.

Három hektár alatt pályáztatás nélkül értékesítheti földrészleteit az állam

A parlament egyről három hektárra növelte azt a területi határt, ameddig a Nemzeti Földalap nyilvános pályáztatás nélkül értékesítheti a kezelésében álló földrészleteket. A képviselők 278 igen szavazattal, 61 nem ellenében és egy tartózkodás mellett döntöttek a törvénymódosítás elfogadásáról.
A vidékfejlesztési miniszter azzal indokolt, hogy így többletköltségek nélkül felgyorsítható az állami birtoktömböktől távol álló földterületek értékesítése, amelyek hasznosítása jelenleg jelentős terhet ró a földalapra.

Módosította a parlament a hegyközségi törvényt

Módosította az Országgyűlés a hegyközségekről szóló törvényt, mert az előterjesztők szerint a január 1-je óta hatályos jogszabály több olyan rendelkezést is tartalmazott, amely nehezíti az egyértelmű jogértelmezést. A fideszes képviselők által kezdeményezett változtatást 237 igen és 92 nem szavazattal fogadta el a Ház.
A módosítással kibővítették a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körét a szőlészeti és borászati felvásárlókkal. A fideszes Font Sándor javaslatára a zárószavazás előtt rögzítették, hogy a termelőknek nem kell hegyközségi járulékot fizetniük azon megtermelt szőlőmennyiség után, amelyet borászati termelő hegyközségi tagnak vagy szőlészeti és borászati felvásárlónak értékesítettek.
A jövőben többen élhetnek majd szavazati jogukkal a hegyközségi közgyűlésen.

Nem támogatta a parlament, hogy az állampárti múlt kockázati tényezőnek számítson a nemzetbiztonsági ellenőrzésen

Nem támogatta a parlament azt a fideszes módosító indítványt, hogy az állampárti múlt is kockázati tényezőnek számítson a nemzetbiztonsági ellenőrzésen. A javaslatot Demeter Ervin és Németh Szilárd nyújtotta be a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól szóló előterjesztéshez.
Annak a kérdőívnek a bővítését kezdeményezték, amelyet a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeknek kell kitölteniük. Javaslatuk alapján az érintetteknek az esetleges kockázati tényezők között arról is vallaniuk kellett volna, kapcsolatban álltak-e 1990 előtt a kommunista, szocialista ideológia “kiszolgálására létrehozott szervezettel”, vagyis tagjai voltak-e például az állampártnak.
Az indítvány elfogadását a képviselőcsoportok közül végül csak a Jobbik-frakció támogatta, a Fideszből mindössze Demeter Ervin és Nyitrai Zsolt szavazta meg.

Változnak a népmozgalmi adatgyűjtés szabályai

A magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldi szülését és az itteni lakcímmel rendelkezők külföldi elhalálozását is felmérik a jövőben a népmozgalmi adatgyűjtés során a statisztikai törvény módosítása értelmében.
A 273 igen szavazattal, 44 nem ellenében elfogadott jogszabály kimondja: a népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön bekövetkezett halálát, valamint a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldi szülését, ha a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezik.

Visszaküldött törvényekhez csak bizottság nyújthat be módosító javaslatot

Érvényben hagyta az Országgyűlés az alkotmányügyi bizottság április 8-án hozott általános érvényű állásfoglalását, amelyben a testület azt rögzítette, hogy képviselők nem, kizárólag az alkotmányügyi, illetve a kijelölt bizottság nyújthat be módosító indítványt olyan jogszabályokhoz, amelyek alaptörvény-ellenesség miatt kerültek vissza a Ház elé.
Csak az MSZP-frakció és független képviselők támogatták Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető javaslatát, amely a bizottsági állásfoglalás elutasítását szorgalmazta. Az MSZP elnöke arra hivatkozott, a házszabály alapján nem lehet az országgyűlési képviselőktől elvitatni azt a jogot, hogy az alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött törvényhez zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsanak be.

Tárgysorozatba vette a parlament az auschwitzi emlékhely iskolai felkeresését szorgalmazó MSZP-s javaslatot

Tárgysorozatba vette, azaz várhatóan néhány héten belül megtárgyalja a parlament azt az MSZP-s javaslatot, amely alapján a kormánynak országos programot kellene készítenie arra, hogy minden, a közoktatásban tanuló magyar fiatal legalább egyszer, az állam támogatásával eljuthasson az auschwitz-birkenaui haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre és múzeumba.
A javaslat tárgysorozatba vételét 222 képviselő támogatta (a szocialisták mellett a kormánypártiak és a függetlenek nagy többsége), 39-en – döntően jobbikosok – nemmel szavaztak nemmel, hárman tartózkodtak.

Az Országgyűlés hétfői ülésnapja több, korábban tárgyalni kezdett előterjesztés részletes vitájával folytatódott, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

Magyar-ukrán kombinált fuvarozási megállapodást hirdetne ki a kormány

Törvényben rögzítené a kormány a magyar-ukrán kombinált teherfuvarozásról szóló megállapodást. Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára expozéjában kifejtette: először 1993-ban merült fel az egyezmény megkötése, de az ukránok csak 2006-ban reagáltak a megkeresésre, végül 2013 március végén írták alá a dokumentumot.
Ez biztosítja, hogy a két ország közötti teherforgalmat az utakról a vasútra és vízi utakra tereljék úgynevezett kísért és nem kísért konténeres formában egyaránt. Az államtitkár hozzátette: a vasúti szállításhoz a kamionszállító vasúti kocsikat még be kell állítani, ezen feladat elvégzéséig a megállapodás az elvi lehetőséget biztosítja.
Korondi Miklós (Jobbik) szerint az előterjesztéssel az a probléma, hogy Magyarországnak nincs vasúti árufuvarozó cége, mivel 2008-ban privatizálták a MÁV ezzel foglalkozó vállalatát, a teherautók vasúti fuvarozása pedig 2013 év elejétől megszűnt. Ezért több jármű kerül az utakra, amelyek állapota rohamosan romlik. Emiatt is kiemelt cél a kombinált fuvarozás fejlesztése – tette hozzá.
Hörcsik Richárd (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán határ mellett élők minden nap tapasztalják és “megszenvedik” a határállomástól érkező teherforgalmat, ezért fontos, hogy a kamionforgalmat a vasútra tudják átterelni.
Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta. Mivel módosító javaslatot nem nyújtottak be, a következő ülésen a javaslat elfogadásról döntenek.

Részletes viták

Az ülésnap végén hat részletes vitát bonyolítottak le a határozathozatalok után az ülésteremben maradt képviselők. A fémkereskedelmet és a vallási közösségeket érintő módosításokhoz ezúttal senki nem kívánt hozzászólni, míg a közraktározásról és az erdő védelméről szóló javaslatokról nem alakult ki hosszan tartó vita.
A PB-gáz árának csökkentéséről szóló kormánypárti javaslat tárgyalásában a szocialista Göndör István azt javasolta, hogy a kormány lépcsőzetesen, a fogyasztáshoz igazodva csökkentse a palackos gáz árát, míg a jobbikos Z. Kárpát Dániel a fával és brikettel fűtőknek kért állami támogatást.
Az indítvány előterjesztőjeként zárszót mondó Németh Szilárd (Fidesz) rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos felszólalásában elutasította az MSZP-s politikus felvetését, majd hozzátette: a kormányoldal a kéményseprés és a szennyvízszippantás díjának csökkentésével kívánja folytatni az idén kezdett rezsicsökkentést.
A hamarosan létrejövő nemzeti dohányboltokat érintő módosítás részletes vitájában Józsa István (MSZP) a trafiktender teljes visszavonását követelte a kormánytól, mondván, azzal erőszakkal rendeztek át egy 500 milliárd forintos piacot, ami nem más mint “csalás, rablás”. A jobbikos Szilágyi György új, egyenlő feltételeket biztosító pályázatot sürgetett, mivel szerintük a kormányoldal “arcátlan” módon bonyolította le a nemzeti dohányboltok kiválasztását. Az előterjesztők nevében felszólaló Lipők Sándor (Fidesz) arra kérte az ellenzéki politikusokat, “adjanak esélyt” az új trafikoknak.
Az elnöklő Ujhelyi István lezárta a részletes vitákat.

Napirend után

Vitányi István (Fidesz) napirend utáni felszólalásában Orbán Balázs íróra emlékezett.
Frakciótársa, Balázs József a mátrai hegyvidék villanyvezeték-hálózatának felújítását kérte, mivel szerinte az elmúlt időszakban komoly gondok jelentkeztek a Mátra sícentrumaiban, ami jelentős bevételkiesést okozott a térség idegenforgalmában. Hegmanné Nemes Sára fejlesztési államtitkár válaszában azt mondta, az áramszolgáltató hasonló esetekben köteles elhárítani a problémát és kártérítést kell fizetnie.
A jobbikos Magyar Zoltán a magyar vetőmagok, tájfajták fokozottabb védelmét sürgette, Pálffy István (KDNP) pedig Magyarország európai uniós csatlakozásának kilencedik évfordulójáról szólt.

Az ülés vezetését átvevő Jakab István lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés kedden reggel folytatja munkáját.

Forrás : MTI